s
szpesöl thx drflash-nek
A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. tulajdonosai pénzügyi befektetőt vontak be a társaságba, ezzel egyidőben Müller Péter megvált 45 százalékos tulajdonrészétől. Kreatív igazgatóként azonban továbbra is a cégnél marad.
Új tulajdonosi struktúrával működik tovább a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft., miután Müller Péter Sziámi, a fesztivál egyik alapítója megvált tulajdonrészétől. A kft.-t korábban 45 százalékban tulajdonló művész tulajdonostársainak már korábban jelezte, hogy a számára idegen, üzletemberi szereptől szeretne megválni.
A végleges döntést azonban csak akkor akarta meghozni, ha olyan befektetőt találnak, aki erős pénzügyi hátteret tud biztosítani a rendezvényszervező cégnek, és bevonásával nem csorbulnak a társaság alapelvei és céljai. Müller Péter - egy korábbi megállapodás szerint - arról is gondoskodni akart, hogy alapító társa - Gerendai Károly - többségi tulajdonban maradjon, illetve az ügyvezetést ellátó tulajdonostársai - Gerendai Károly és Takács Gábor együtt - meghatározó tulajdonosok legyenek az új struktúrában.
A megfelelő partnert mostanra sikerült megtalálni, így a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft.-ben 15 százalékos részesedést szerzett egy, Kedves Ferenc érdekeltségébe tartozó társaság. A Sziget Kft.-t alapító Gerendai Károly a cég 55 százalékát tulajdonolja és a fennmaradó 30 százalék, a Sziget Kft-t közel tíz éve ügyvezetőként irányító Takács Gábor tulajdona.
Kedves Ferenc a Sziget Kft. tulajdonosainak régi ismerőse, Takács Gábor barátja, főiskolai iskolatársa, így az új tulajdonosi kör bizalmi háttere is biztosított, áll a közleményben. Müller Péter a továbbiakban változatlan munkakörben, kreatív igazgatóként vesz részt a szervezőiroda munkájában.
2007. augusztus 21., kedd
Müller Péter eladta Sziget-tulajdonrészét
2007. augusztus 15., szerda
A Sanoma titokban blokád alatt tartotta a Szigetet
Spirk József - spirk@mail.index..hu
Az Index információi szerint a Sanoma Budapest Zrt. megtiltotta a tulajdonában lévő 37 magazin, üzleti lap és internetes oldal vezetésének, hogy hírt adjon az idei Sziget eseményeiről. A lapkiadó azért rágott be a fesztiválra, mert Gerendai Károlyék a Sanomától kapott ajánlat ellenére továbbra is Pesti Estet favorizálták a Sziget-melléklet gazdájaként.
Aki az Exit ingyenes programajánló füzet alapján akart magának zenei programot keresni a múlt héten, az nem is gyaníthatta, hogy Budapesten egy többszázezres fesztivál zajlik. A szabadidős magazin augusztus 9-16. közötti számában ugyanis egy árva sor sem utalt arra, hogy kezdődik a Sziget.
Sajnos háború van
A Sanoma az Index információi szerint már hetekkel korábban belső köremailben tette tiltó listára a Szigetet. A cégvezetés bejelentése szerint "sajnos háború" alakult ki a fesztivál irányítóival, ezért részletek közlése nélkül az emailben jelezték a Sanoma által birtokolt újságok főszerkesztőinek, hogy a lapjaikban az idén nem szeretnék látni az ottani zenékkel, programokkal, fellépőkkel foglalkozó cikkeket. A helyzetet összefoglalva leszögezték, ha a Szigetnek nem kell a Sanoma, a Sanomának sem kell a Sziget.
Programajánlat Sziget nélkül
A tiltás miatt nem csak az Exit, hanem olyan magazinok sem méltatták figyelemre a tömegeket megmozgató egy hetes eseménysorozatot, amelyek az előző években bőven közöltek beszámolókat. A sajtóblokádot csupán néhány lap nem vette elég komolyan, így a Figyelő is közölt egy oldalas írást. A kiszivárgott hírek szerint a lazaságnak tulajdonosi dorgálás lett a következménye.
Exit vs. Pesti Est
Úgy tudjuk a lapkiadó vállalat azt vette zokon, hogy nem sikerült elhappolni az Exit konkurense, a Pesti Est elől a jelentős hirdetői bevételt garantáló Sziget-melléklet kiadói jogát. jóllehet saját megítélésük szerint ajánlatuk volt a jobb. A Sanoma marketing- és PR-igazgatójától próbáltuk megtudni, mi vezetett a két vállalkozás közötti üzleti tárgyalások után ahhoz, hogy letiltsák a szigetes cikkeket, de B. Csejtei Ildikó nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
A Sziget főszervezője, Gerendai Károly viszont azt mondta, nem érti a Sanoma álláspontját, mert tény ugyan, hogy a cég tett ajánlatot a programfüzet kiadására, de mivel hagyományosan a Pesti Esttel dolgoznak, tulajdonképp szóba sem jött, hogy váltsanak. Más szigetes források viszont azt állították az Indexnek, hogy nem csak a hagyomány miatt maradtak a régi partnernél, hanem az ajánlatok között nem volt döntő különbség.
2007. augusztus 11., szombat
Vizezett sör a Szigeten?
Mi igaz a Sziget-sör legendájából?
Stöckert Gábor - stoki@mail.index..hu
| 2007. 08. 10., 16:00
Első nap a Szigeten, reggel nyolc óra. Tömeg sehol, a K-hídnál még unatkoznak a szekusok, egyikük alaposan át is túrja a hátizsákomat. A fényképezőgép alatt talál egy kellően gyanús formájú csomagot és kérdezősködni kezd. "Azok objektívek a fényképezőhöz" – hazudom, mire az inkálos int, hogy mehetek. Valójában kis dunsztosüvegek lapulnak a táskám alján (üveget nem szabad bevinni, ezért a kamuzás), negyed óra múlva már sörmintákat csempészek ki bennük a Szigetről.
A vizezett sör legendájának próbálok utánajárni.
Mindenki hallott már róla. A Szigetre külön sör készül, ami gyengébb annál, mint amit a boltban lehet kapni. Öcsém kollégája mesélte, hogy a sógora sörgyárban dolgozott, és ott hektószám öntötték a kész sörbe a vizet. Haverom múltkor is megivott belőle ötöt és alig érezte. Csak a csónakháznál tuti, hogy rendes sört kapsz, mert a szervezők is ott isznak. És még sorolhatnánk a legendákat. Az elővizezett fesztiválsör a vendéglátóipar Keyser Sözéje [1]: elhitette az emberekkel, hogy létezik, aztán eltűnt.
Legalábbis eddig senki nem tudta igazolni a létezését. Majd én, gondoltam nagyot, és beállítottam három dunsztosüvegnyi sörrel a Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézethez, hogy ugyan már, tessék nekem megmérni ezeknek az alkoholtartalmát. Az első üvegben a Sziget olcsósöre, az Arany Ászok volt, a másikban a drágább Dreher, a harmadikban pedig a kontrollcsoport, egy városi kocsmában csapolt Arany Ászok (a Szigeten mindenhol ugyanazt a sört csapolják, ezért volt elég onnan két minta). A két Ászokot a szemem előtt csapolták, látszólag trükközés nélkül, a Drehert viszont – és ez fontos lesz a későbbiekben – három pohárból lögybölték össze.
Szigorú szabványok
A söröket gyártó Dreher Sörgyárak Zrt. szerint természetesen a sör nem vizezve kerül a hordókba. "Amikor a sör készül, nagyon nagy mennyiséget főzünk belőle, nem úgy történik, hogy ez a sör a Szigetre fog menni, ez meg nem" – magyarázza Agócs Mónika, aki a cégnél a vállalati kapcsolatok vezetője. "Nem különböztetjük meg, hogy melyik hordó jut el a fesztiválra. A sör tőlünk nagykereskedőkhöz kerül, ők szállítják a Szigeten levő vállalkozóknak. Soha nem is akartuk, hogy ez máshogy működjön."
Agócs szerint ha nem lenne technikai akadálya, akkor sem állna a sörgyár érdekében vizezni a sört. "Több mint 256 ellenőrzőponton megy át a sör, rengeteg szabványnak kell megfelelnünk, ellenőriz bennünket a fogyasztóvédelem, az ÁNTSZ, az élelmiszerfelügyelet, mivel jövedéki adós termékről van szó, a Vám- és Pénzügyőrség, és természetesen legfőbb minőségellenőrünk a fogyasztó – hamar kiderülne, ha vizeznénk."
"A gyártónál tényleg nincs lehetőség ilyesmire" – mondja neve elhallgatását kérő informátorom, aki évekig gyártósorokat állított össze és felügyelt az egyik legnagyobb hazai sörgyárnál. "Szigorúan szabályozott gyártási technológiának kell megfelelniük, folyamatosan ellenőrzik őket. Az alkoholtartalmat is rendszeresen mérik, és akár több, akár kevesebb, mint az üvegen levő érték, a gyár komoly büntetést kap." Azt is megtudom, hogy ugyanaz a sör kerül a dobozokba, üvegekbe és hordókba, a gyártási folyamat csak apróságokban különbözik.
Azért a víz az úr
A sör felvizezésére tehát csak a kocsmákban van lehetőség, és informátorom már sorolja is a legnépszerűbb módszereket. "Egy bonyolult szelep van a hordó tetején, ezt egy kis fémtüske tartja a helyén. Ha a tüskét kitörik, rá lehet tölteni vizet a sörre és szén-dioxiddal ki lehet nyomatni." A beavatkozás hátulütője, hogy tönkreteszi a hordó szelepét. Agócs Mónika szerint a meghekkelt hordókat a sörgyár nem veszi vissza, informátorom azt állítja, hogy ennek ellenére sokan próbálkoznak a módszerrel.
A másik népszerű metódus, hogy olyan pohárra csapolják rá a sört, aminek az alján van egy kis víz. Éppen ezért mindig gyanús, ha a pult magas, a sörcsap viszont alacsonyan van, és a kuncsaft nem látja, hogy mit ügyködik a csapos. Akadnak olyan kocsmárosok is, akik működési engedélyüket kockáztatva álcázott szódáscsapot szerelnek a sörcsapok közé. Sört vizezni viszont olyan helyeken úgy a legkönnyebb, ahol pincér is van, és a vevő egyáltalán nem látja, hogyan csapolják a folyékony kenyeret.
"Mi mindig az üdítőgép szódájából töltöttünk rá a sörre" – mondja Peti, aki évekig dolgozott csaposként egy, a kispénzű főiskolások körében népszerű belvárosi krimóban. "A kocsmai alkalmazottak elég keveset kapnak, általában minimálbérre vannak bejelentve. Nap végén viszont elszámolás van, ahol az italfogyást mérik. Négy deci sörre csapoltunk egy deci szódát, úgyhogy tíz korsó sörön nyertünk kettőt."
A fenti módszerek nehezen alkalmazhatók a Szigeten. A fesztiválkocsmákban eleve nincs vízcsap, és a vendég látja, hogy mit csinál a csapos. "Egyébként nincs is idő arra, hogy vizezzünk" – fogalmaz Feri, aki több Szigetet dolgozott végig csaposként a nagyszínpaddal szemközti egyik legforgalmasabb helyen, az E-Klub bódéjában. "Olyan gyorsan kell adni a söröket, hogy nem lehet trükközni. Amikor én dolgoztam, egy ember csak csapolt megállás nélkül, a többi hordta, és még így is alig bírtuk."
A Dreher ellenőrökkel próbálja elejét venni a stikliknek. "Folyamatosan kint van a Szigeten egy csapat, mennek körbe, figyelik a csaposokat, és segítenek, ha valamilyen technikai probléma van" – mondja Agócs. Ennek ellenére akadnak próbálkozók. "Kilencvenvalahányas Szigeten volt, melón kívül, civilként kértem sört a haverommal" – meséli informátorom, aki maga is tagja volt egy ellenőrcsapatnak. "Kaptunk két vizes löttyöt, mire elővettem az igazolványom, és megmutattam a csaposnak. Rögtön jött két újabb korsó." Szóval nem árt ébernek lenni, nem biztos, hogy a Sziget mind a 250 sörcsapjánál rendes csaposok dolgoznak.
Meleg sör, állott sör
Sokszor előfordul, az is, hogy a sör egyszerűen nem megfelelő minőségű, ezért gondolja a vendég vizezettnek. Minden hordóban ugyanaz a sör van, de nem mindegy, hogyan bánnak vele. Nem jó például, ha a hordó nagyon felrázódik. Informátorom szerint a szakemberek között van olyan, aki a sör ízéről meg tudja állapítani, hogy aszfaltúton vagy földúton szállították. És a Szigeten akkor sem kell rögtön vizezett sörre gyanakodni, ha több korsótól leszünk részegek, mint általában. Egy ekkora fesztiválon rengeteget mozog az ember, természetes, hogy nagyobb alkoholbeviteltől kerül minősíthetetlen állapotba, mintha egy kerthelyiségben terpeszkedve tompítaná magát.
Az is árt a sörnek, ha nem hűtik le rendesen a hordót. A Szigeten sokszor – különösen a forgalmas helyeken – ezt a hibát követik el. Ez nemcsak azért gond, mert nem lesz elég hideg a sör, hanem azért, mert ilyenkor az ital kelleténél a jobban felhabzik, amikor ráeresztik a szén-dioxidot. Fesztiválokon gyakran látni, hogy a csapos ilyenkor egy külön korsóba kotorja le a habot, és amikor a habos korsó leülepszik, azt is rátölti egy következő korsóra. Az ide-oda töltögetés persze nem tesz jót a sör minőségének, és mint látni fogjuk, némi trükközési lehetőséget is magában rejt.
Népszerű tévhit, hogy a sör olykor azért nem jó, mert "kicsapolják a hordó alját". A sör mindig a hordó aljáról érkezik, mert a nyomás felülről megy a hordóba, és a sör minősége a hordón belül egyenletes. Napon tárolt hordóban viszont beindulhat egy romlási folyamat (ezért is fontos a megfelelő hűtés), és akkor valóban kevésbé lesz finom a sör. Illetve gond lehet abból is, ha a kocsmárosok megspórolják a megfelelő tisztítást: minden nap végén le kell szerelni a hordókat, és csapolófejektől a csapolókarokig át kell mosni a teljes rendszert. Ha ez elmarad, a sör néhány óráig a csőben állhat, amit aztán kicsapolnak az első másnapos punknak.
Hígjáték
A fentieket erősítette meg házi tesztünk eredménye is. A kutatóintézet szakvéleményében 39,3, 32,1 és 30,7 g/l-es alkoholtartalmak szerepeltek, ezeket nagyjából nyolccal kell osztani, hogy megkapjuk a sörösüvegekről ismerős százalékértéket (az alkohol fajsúlya 0,789 g/cm3).
A szemem előtt, trükkök nélkül csapolt szigeti Arany Ászok alkoholtartalma így körülbelül 4,9 százalék lett, ami a mérés hibáját (+/- 5 százalék) belekalkulálva nagyjából kiadja a márka 4,5 százalékos értékét. A Szigeten csapolt Dreher jóval gyengébben teljesített, 4 százalékos eredményével messze elmarad az 5,2 százalékos várt értéktől. Ezt a sört trükkösen, több pohárral bűvészkedve csapolták, illetve öntötték össze kora reggel, amikor a csaposoknak még lehet idejük vizezésre. A jelek szerint most volt is, valószínűleg az egyik pohárban felvizezett sör volt, a csapos nagyjából hozta a tíz korsón nyert két korsó arányát, amit Peti említett. Meg kell jegyezni azonban, hogy ezt a sört olyan helyen vettem, ami nem csak a Sziget hetében üzemel.
A teszt meglepetése volt, hogy legrosszabban a kontrollcsoportnak szánt városi Arany Ászok szerepelt, 4,5 helyett csak 3,8 százalékos volt. Az eredménnyel visszamentem az inkriminált kocsmába, ahol a meglobogtatott szakvélemény megtörte a csapost. Emberünk megsúgta, hogy náluk bizony vizezik a sört. A technikát nem volt hajlandó elárulni, de mivel a csapoláskor látszólag nem volt gond, tippemet a hordóhekkelős technikára adom le.
Három mintából tehát kétszer sikerült vizezet sört kapni, ami nem túl biztató. Megnyugtató viszont, hogy a szándékosan vizesre főzött fesztiválsör mítosza megdőlt, és hogy a Szigeten elvileg kevés a lehetőség a trükközésre. A sörgyár nem sáros, viszont nem árt, ha a pultnál figyelik, mit csinál a csapos. Bizodalmuk az Úrban legyen, és tartsák nedvesen a torkukat.