Izraeli-nacik

Jesszusmária.
+videó

(Violent Video Shows Neo-Nazi Attacks in Israel)

"Pogrom"
Izraelben működő neonáci sejtet számoltak fel Tel-Aviv közelében. Az orosz származású, izraeli állampolgárású fiatalok zsidókat és ázsiaiakat egyaránt megtámadtak, zsinagógákat rongáltak. A csoport nyolc tagját fogták el, a vezetőjük egy 19 éves fiatal volt.

Izraelben működő neonáci sejt felszámolását jelentette be vasárnap az izraeli rendőrség. A volt Szovjetunió területéről bevándorolt, izraeli állampolgárságú fiatalokból álló csoport fényképeken és videofelvételeken megörökített, előre eltervezett támadások sorozatát követte el ázsiai vendégmunkások, kábítószer-élvezők, homoszexuálisok, punkok és kipát viselő, vallásos zsidók ellen.

Gyaníthatóan számlájukra írható két zsinagóga megrongálása is a Tel-Aviv melletti Petah-Tikvában. Az izraeli neonáci sejt kapcsolatban állt más újfasiszta szervezetekkel, főként Oroszországban, de a házkutatások során előkerült egy német nyelvű videofelvétel Egyesült Államokban működő neonácikról is.

88-as tetoválás és kelta kereszt
A csoport nyolc tagját őrizetbe vették, egyik vezetőjüknek sikerült külföldre szöknie. A 16 és 21 év közötti gyanúsítottak lakásán náci egyenruhákon és Adolf Hitler képmásain kívül robbanóanyagokat, egy pisztolyt, késeket, buzogányokat és más fegyvereket is talált a rendőrség. A szkinhedeket az utóbbi néhány napban fogták el, de az ügyben elrendelt hírzárlatot csak vasárnap hajnalban oldották fel.


Miki Rózenfeld szóvivő elmondása szerint a zsinagógák megszentségtelenítése után indított nyomozás vezetett el a bőrfejűek csoportjához, amelyet a petah-tikvai, 19 éves Éli Boanitov irányított. Korábban csak elszigetelten fordultak elő újfasiszta bűncselekmények Izraelben, ez az első eset, hogy ilyen nagy létszámú szervezett neonáci csoport került rendőrkézre, hangsúlyozta a szóvivő.

A sejt tagjai stilizált kelta keresztet - a fehér felsőbbrendűség szkinhed jelképét -, szögesdrót ábrát és a 88-as számot tetováltatták magukra. Utóbbi a Heil Hitler! náci köszöntés kódolt változata, mert a "h" a német ábécé nyolcadik betűje.

Áldozataik egy része feljelentést tett a rendőrségen, a többieket a csoport által készített fényképek és videofelvételek alapján azonosították. Izraelben nincs olyan törvény, amely a fajgyűlöletből elkövetett bűncselekményekről rendelkezne, a korábbi esetekben a holokauszt tagadása címén indult bírósági eljárás a gyanúsítottak ellen, közölte Rózenfeld.

A neonáci csoport felszámolásáról szóló hírek sokkolták a közvéleményt Izraelben, amely csaknem 60 éve az üldözött zsidók menedékeként alakult meg a náci holokauszt nyomán. Az antiszemitizmus minden formája óriási felháborodást vált ki az izraeliek körében, bárhol nyilvánuljon is meg a világon.

Zsidó családtagjaik vannak
Ezért az a döbbenetes felismerés, hogy ilyen fajta erőszak Izrael kellős közepén megtörténhetett, vezető hírként került az újságok címoldalára, és uralta a reggeli rádióműsorokat. A televíziók be is mutattak néhányat a csoport amatőr felvételei közül: egyiken egy kábítószeres zsidót arra kényszerítenek, hogy "kérjen bocsánatot az orosz néptől", másokon földön fekvő, védtelen embereket rugdosnak.

"Nagyon nehéz elhinni, hogy Izraelben is vannak követői a náci ideológiának, de tény" - mondta a nyomozást vezető Révital Almog az izraeli közszolgálati rádióban. "Családjuk egyes tagjai zsidók, de közülük már egyik sem tekinthető vallási szempontból zsidónak" - tette hozzá arra utalva, hogy ilyen értelemben csak az számít zsidónak, akinek az édesanyja is az.

Az izraeli törvények szerint bárki állampolgárságért folyamodhat, akinek szülei vagy nagyszülei révén zsidó gyökerei vannak. A hatóságok már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió felbomlása után ezt a megfogalmazást kihasználva sok olyan akkori szovjet állampolgár is bevándorolt Izraelbe, akinek a zsidósággal való kapcsolata ugyancsak megkérdőjelezhető. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején körülbelül 1 millió szovjet érkezett Izraelbe.

Desmantelada en Tel Aviv unha banda neonazi

news.bbc.co.uk/hi/spanish/international/newsid_6986000/6986167.stmenviado por Julicheiro hai 13 horas 59 minutos, publicado hai 7 horas 53 minutos
A policía israelí ven de divulgar a detención de oito membros dunha banda neonazi que levaban un ano atemorizando á poboación da área metropolitana de Tel Aviv. Os detidos, cristianos de orixe rusa e nacionalizados israelíes, atacaban ás súas vitimas sobre todo na estación de autobues de Tel Aviv e na cidade próxima de Petah Tikva. c+p "Homosexuales, árabes, judíos e inmigrantes eran el blanco de las palizas de estos ocho jóvenes con edades comprendidas entre los 17 y los 21 años (...)".
Israel desmantela grupo neonazi La banda fue fotografiada haciendo el saludo nazi. La policía en Israel dijo que desmanteló una pandilla neonazi acusada de atacar a extranjeros, homosexuales y religiosos judíos. Los ocho sospechosos, cuyas edades oscilan entre los 16 y 21 años, son ciudadanos israelíes oriundos de la ex Unión Soviética.
Los arrestos se efectuaron hace un mes, pero la información se divulgó este fin de semana.
La policía dijo que durante las inspecciones en las casas de los implicados se hallaron uniformes nazis, retratos del líder nazi Adolfo Hitler, cuchillos, armas y dinamita.
El Estado de Israel surgió como consecuencia del Holocausto nazi, que cobró la vida de millones de judíos.
Las detenciones se produjeron después de un año de investigaciones, que comenzaron tras la profanación de una sinagoga de Petah Tikva, una ciudad al este de Tel Aviv, con un graffiti de la esvástica nazi y el nombre de Hitler.
Tatuajes
Los ocho involucrados proceden de Petah Tikva.
Es difícil creer que la ideología nazi tenga seguidores en Israel, pero es un hecho
Revital Almog, funcionario que dirige la investigación
Los miembros de la pandilla tienen tatuados símbolos relacionados con la supremacía blanca.
"Creemos que ésta es la principal pandilla actuando en el área. Es el grupo más importante que existe (en Israel) que intenta usar la ideología de Hitler", le dijo el portavoz del cuerpo policial, Micky Rosenfeld, a la agencia de noticias AFP.
Las autoridades señalaron que los miembros del grupo tomaban como blancos a extranjeros, homosexuales, judíos vestidos con casquetes y drogadictos.
Algunos de los ataques fueron grabados o fotografiados.
"Es difícil creer que la ideología nazi tenga seguidores en Israel, pero es un hecho", le dijo el funcionario que dirige la investigación, Revital Almog, a la radio pública israelí.
Videos
Los sospechosos admitieron haber asaltado a personas en Tel Aviv, la mayoría de ellos, trabajadores extranjeros.
Se estima que seis millones de judíos murieron en el Holocausto nazi.
Almong señaló que la pandilla escogía a personas que parecían indefensas para cometer sus actos de violencia.
El material de los ataques muestra a personas en el piso mientras son apaleadas por más de un asaltante.
En una imagen, se observa cómo golpean la cabeza de un hombre con una botella.
Según el periódico israelí Haaretz, una cinta muestra a miembros del grupo mientras rodean a un drogadicto ruso, que admite ser judío.
Los jóvenes le ordenan a la víctima arrodillarse y suplicar perdón por ser judío.
Previamente, les habían propinado una paliza a él y a otro hombre que trató de intervenir.
Los implicados llegaron a Israel en el marco de la Ley de Retorno, que le permite a cualquier persona con al menos un abuelo judío convertirse en ciudadano israelí.
"La conexión (de los acusados) con el judaísmo es distante, por medio de abuelos o familiares lejanos", dijo Almong.

Israeli 'neo-Nazi gang' arrested

The gang photographed themselves doing Nazi salutes
Footage of attacks Israeli police say they have broken up a gang of neo-Nazis who are accused of carrying out attacks on foreigners, gay people and religious Jews. The eight suspects, aged 16-21, are all Israeli citizens from the former Soviet Union. They were arrested a month ago, but the news only emerged on Saturday.
Police say searches of their homes yielded Nazi uniforms, portraits of Adolf Hitler, knives, guns and TNT.
Israel was founded in the wake of the Nazi Holocaust in which millions died.
The arrests follow a year-long inquiry which began after a synagogue in Petah Tikva, a city east of Tel Aviv, was desecrated with graffiti of Nazi swastikas and the name of Nazi leader Adolf Hitler.
Prime Minister Ehud Olmert expressed his horror at what he called "violence for the sake of violence."
"I am sure that there is not a person in Israel who can remain indifferent to these scenes, which indicate that we too as a society have failed in the education of these youths," he said.
Tattoos
The eight accused, who include the group's alleged leader, are all from Petah Tikva.
The gang members sported tattoos popular with white supremacists - including the number 88, code for Heil Hitler because "H" is the eighth letter of the alphabet.
It is difficult to believe that Nazi ideology sympathisers can exist in Israel, but it is a fact
Revital Almog, lead investigator "We believe that this is the main gang working in the area... the main gang that exists [in Israel] that attempts to use Hitler's ideology," police spokesman Micky Rosenfeld told AFP news agency.
Police say the gang members would target homosexuals, Jews who wore a skull cap and drug addicts, often video taping their attacks.
"It is difficult to believe that Nazi ideology sympathisers can exist in Israel, but it is a fact," Revital Almog, the police official who led the investigation, told Israeli public radio.
Video tapes
The suspects have admitted assaulting a number of people in Tel Aviv, most of them foreign workers.
Ms Almog said the gang would pick on someone who appeared unable to defend themselves and then attack.
They often filmed or photographed the violence.
An estimated six million Jews were killed in the Nazi Holocaust Footage of the attacks show people lying on the ground whilst being kicked by more than one assailant.
In one clip a man is hit around the back of the head with a bottle.
According to the Israeli daily newspaper Haaretz one video shows gang members surrounding a Russian drug addict as he admits to being a Jew. The youths then order him onto his knees to beg for forgiveness for being Jewish and a drug addict before viciously beating not only him, but also another man who tries to intervene.
The suspects all migrated to Israel under the Law of Return which allows anyone with at least one Jewish grandparent to become a citizen.
Ms Almog said of the accused, "their connection to Judaism is distant, through grandparents or distant family connections"

Desmantelada en Tel Aviv unha banda neonazi

bbc.co.uk/hi/spanish/international/newsid_6986000/6986167.stmenviado por Julicheiro hai 13 horas 59 minutos

A policía israelí ven de divulgar a detención de oito membros dunha banda neonazi que levaban un ano atemorizando á poboación da área metropolitana de Tel Aviv. Os detidos, cristianos de orixe rusa e nacionalizados israelíes, atacaban ás súas vitimas sobre todo na estación de autobues de Tel Aviv e na cidade próxima de Petah Tikva. c+p "Homosexuales, árabes, judíos e inmigrantes eran el blanco de las palizas de estos ocho jóvenes con edades comprendidas entre los 17 y los 21 años (...)".

Israel desmantela grupo neonazi

La banda fue fotografiada haciendo el saludo nazi. La policía en Israel dijo que desmanteló una pandilla neonazi acusada de atacar a extranjeros, homosexuales y religiosos judíos. Los ocho sospechosos, cuyas edades oscilan entre los 16 y 21 años, son ciudadanos israelíes oriundos de la ex Unión Soviética.
Los arrestos se efectuaron hace un mes, pero la información se divulgó este fin de semana.
La policía dijo que durante las inspecciones en las casas de los implicados se hallaron uniformes nazis, retratos del líder nazi Adolfo Hitler, cuchillos, armas y dinamita.
El Estado de Israel surgió como consecuencia del Holocausto nazi, que cobró la vida de millones de judíos.
Las detenciones se produjeron después de un año de investigaciones, que comenzaron tras la profanación de una sinagoga de Petah Tikva, una ciudad al este de Tel Aviv, con un graffiti de la esvástica nazi y el nombre de Hitler.
Tatuajes
Los ocho involucrados proceden de Petah Tikva.
Es difícil creer que la ideología nazi tenga seguidores en Israel, pero es un hecho
Revital Almog, funcionario que dirige la investigación
Los miembros de la pandilla tienen tatuados símbolos relacionados con la supremacía blanca.
"Creemos que ésta es la principal pandilla actuando en el área. Es el grupo más importante que existe (en Israel) que intenta usar la ideología de Hitler", le dijo el portavoz del cuerpo policial, Micky Rosenfeld, a la agencia de noticias AFP.
Las autoridades señalaron que los miembros del grupo tomaban como blancos a extranjeros, homosexuales, judíos vestidos con casquetes y drogadictos.
Algunos de los ataques fueron grabados o fotografiados.
"Es difícil creer que la ideología nazi tenga seguidores en Israel, pero es un hecho", le dijo el funcionario que dirige la investigación, Revital Almog, a la radio pública israelí.
Videos
Los sospechosos admitieron haber asaltado a personas en Tel Aviv, la mayoría de ellos, trabajadores extranjeros.
Se estima que seis millones de judíos murieron en el Holocausto nazi.
Almong señaló que la pandilla escogía a personas que parecían indefensas para cometer sus actos de violencia.
El material de los ataques muestra a personas en el piso mientras son apaleadas por más de un asaltante.
En una imagen, se observa cómo golpean la cabeza de un hombre con una botella.
Según el periódico israelí Haaretz, una cinta muestra a miembros del grupo mientras rodean a un drogadicto ruso, que admite ser judío.
Los jóvenes le ordenan a la víctima arrodillarse y suplicar perdón por ser judío.
Previamente, les habían propinado una paliza a él y a otro hombre que trató de intervenir.
Los implicados llegaron a Israel en el marco de la Ley de Retorno, que le permite a cualquier persona con al menos un abuelo judío convertirse en ciudadano israelí.
"La conexión (de los acusados) con el judaísmo es distante, por medio de abuelos o familiares lejanos", dijo Almong.

Israelis schockiert Polizei zerschlägt Neonazi-Gruppe

Ihnen werden mindestens 15 Angriffe auf Ausländer, Homosexuelle und orthodoxe Juden zur Last gelegt, sie stellen Tätowierungen mit dem Keltenkreuz oder der Aufschrift "White Power" zur Schau. Die Polizei fand bei ihnen Messer, Schlagwaffen und Sprengstoff. Und alle Mitglieder dieser Neonazi-Gruppe, die die Polizei jetzt in Tel Aviv ausgehoben hat, sind israelische Staatsbürger.
Bislang galt so etwas in Israel, einst gegründet als Reaktion auf den Mord der Nazis an den Juden Europas, als undenkbar. Zwar gab es in der Vergangenheit vereinzelte Neonazi-Vorfälle - eine organisierte Gruppe allerdings trat bislang nie in Erscheinung. Zahlreiche Details, die die Polizei veröffentlichte, schockierten die Öffentlichkeit ganz besonders: So hätten die Festgenommenen gezielt soziale Schwache als Opfer ihrer Gewalt ausgesucht, ausländische Arbeitnehmer, streng gläubige Juden - sowie Drogenabhängigen.
Auf den Computer der Neonazi-Gruppe seien Filmaufnahmen entdeckt worden, die die Brutalität der Angriffe dokumentieren würden. Ein Video zeige, wie die Gruppe einen jungen russischstämmigen Drogenabhängigen umzingelt hätte, und nachdem dieser eingeräumt habe, Jude zu sein, hätten die Gruppenmitglieder erbarmungslos auf ihr Opfer eingeschlagen.
Debatte über Integration russischer EmmigrantenNun stammen die Verhafteten allesamt aus der ehemaligen Sowjetunion - Parlamentsabgeordnete forderten daher in einer ersten Reaktion neue Gesetze, die die Ausbürgerung und Abschiebung von eingewanderten Neonazis ermöglichen würden. Auch in früheren Fällen von Neonazi-Aktivitäten waren die Beteiligten meist Immigranten aus der früheren Sowjetunion oder deren Kinder.
Schätzungen zufolge besitzen bis zu einem Drittel der israelischen Neubürger keine jüdische Vorfahren. Der nationalgerichtete Abgeordnete Effi Eitam sagte mit Blick auf die Festnahmen, Israel sei zum "Hafen für Menschen geworden, die Israel und die Juden hassen und das Rückkehrrecht für diesen Hass missbrauchen."
"... bis wir sie alle getötet haben"Die Polizei hatte die acht jungen Männer bereits vor drei Wochen festgenommen, dies aber bislang geheim gehalten. Wie der israelische Rundfunk berichtete, haben sich die Festgenommenen selbst nie als Juden betrachtet. Ein Jahr lang hatten sie gesellschaftliche Außenseiter und orthodoxe Juden in Petah Tikwa im Osten von Tel Aviv terrorisiert. Synagogen sollen sie mit Hakenkreuzen und Hassparolen beschmiert haben. Wie die Polizei mitteilte, pflegten die acht Männer außerdem Kontakt zur ausländischen Neonazi-Szene.
Besonders beeindruckt zeigten sich die Verhafteten offenbar nicht: Ihr Anführer, ein 19-Jähriger aus Petah Tikva, sagte der Polizei zufolge: "Ich gebe niemals auf. Ich war Nazi und werde immer Nazi bleiben, ich werde nicht eher aufhören, bis wir sie alle getötet haben." Der Chefermittler der Polizei bilanzierte die Festnahmen so: "Wir haben feststellen müssen, dass eine Neonazi-Zelle in Israel von Leuten betrieben wurde, die in Israel leben und an die Nazi-Ideologie und an Hitler glauben."

Click Here to Read More

Online-movies-sites-for-free

http://www.start2enjoy.com/html/movies.html
http://www.start2enjoy.com/html/watchnewfilms.html
http://www.movies-on-demand.tv/
http://www.ssupload.com/
http://www.movieforumz.com/
http://www.plentyvideos.com/
...........................
http://joox.net/
http://www.justvids.org/
http://www.wizmovies.com/
http://www.bedroommedia.com/
http://www.mytheater.org/
...........................
http://www.tv-links.co.uk/

Click Here to Read More

Rendorallam:bejelentes-nelkul-is-lehet-demonstralni

FRISSÍTVE: 1 hete jogerős: a be nem jelentett, békés tüntetések nem oszlathatók fel
2007-10-23.

Az EU-s iránymutatás a Medgyessy-Nastase koccintás miatt tartott spontán tüntetés jogtalan feloszlatása miatt született.

A be nem jelentett, békés tüntetések résztvevőit akkor sem lehet őrizetbe venni és akkor sem büntethetők, ha ellenszegülnek a (törvénytelen) rendőri felszólításnak. Ez immár jogerős, kötelezően végrehajtandó európai uniós jogszabály, hiába hazudják az ellenkezőjét rendőrségi "szakértők". Maga Bencze József országos rendőrfőkapitány is elismerte a múlt héten az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága előtt, hogy, idézzük: "A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság közelmúltban hozott ítélete szerint a gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozását jelenti, ha arra hivatkozva oszlatnak fel egy demonstrációt, hogy az nem volt bejelentve." Ha tehát a rendőrség - ellenszegülve a magasabb rendű uniós döntésnek - mégis feloszlat egy békés, be nem jelentett demonstrációt, akkor súlyos törvénytelenséget követ el.
A magyar bírósági gyakorlat pedig messze a jogsértéseket gyakran elkövető ÁVH előtt jár. A Fővárosi Bíróság több ügyben már 2006 őszén jogerősen kimondta, hogy a nem bejelentett, békés tüntetést sem lehet erőszakkal feloszlatni, az azon résztvevők pusztán a részvétel okán nem foghatóak el és nem büntethetőek, akkor sem, ha nem távoznak a helyszínről rendőri felszólításra. Egy ilyen végzés itt tekinthető meg.
A rendőrség és az állam már pert vesztett az ügyben, a jövőben pedig egyre többet fog (fizetni is), ha nem hajlandó betartani a törvényeket.
Kuruc.info - Kemény Simon



Itt pedig az uniós végzés magyar nyelvű összefoglalója olvasható:

Csatolva küldöm a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jogerős ítéletének teljes szövegét nemhivatalos magyar fordításban. A szöveg szabadon terjeszthető mint jogtudományi ismeretterjesztés, azzal, hogy nemhivatalos magyar fordítás angolról.
Az ítélet és benne az általam már 2002-ben megalkotott békés „spontán tüntetés” fogalma beépült a teljes európai jogrendszerbe, melynek része Magyarország is, a benne foglaltakat az Unió tagállamaiban be kell tartani ezentúl mind a jogalkalmazásban, mind a jogalkotásban, mind a hétköznapi életben. Az ítélet megtámadásáról nincs tudomásom, tudtommal október 17-én jogerőssé vált. (Ha meg is támadta volna a Magyar Kormány, akkor sem volna esélye szerintem megváltoztattatni, mert az ítélet az európai uniós jogértelmezési iránnyal azonos, vagyis a gyülekezési és véleménynyilvánítási „sziámi iker”-jog kiterjesztő értelmezése irányába hat.)
Az ítélet szűk értelmezése: a spontán tüntetés, ha megtartja békés jellegét, akkor jogszerű, tehát nem feloszlatható, még akkor sem, ha előre vagy menet közben be nem jelentett. Az ítélet tág értelmezése: minden békés tüntetés jogszerű, tehát feloszlathatatlan, bejelentetlensége ellenére. Mert nem az előre bejelentettség, hanem a békés jelleg az európai jogrendszer számára a lényeges, elsődleges.
Mindkét értelmezés nagyon jelentős a gyülekezések gyakorlatára nézvést. Utóbbi értelmezést – bár külön kértem – az ítélet nem tartalmazza kifejezetten, de levezethető a szövegből. Ezért fontos a békés jelleg (= személy vagy dolog elleni jogtalan közvetlen fenyegetés, erőszak alkalmazásának hiánya, kivéve pl. a saját vagyontárgy mást aránytalanul nem károsító, nyilvános, véleménynyilvánító célú megsemmisítését: pl. zászló- vagy bábuégetés) megtartása jogi szempontból. A szóbeli radikalitás nem erőszakos cselekmény, az mindig békésnek minősül, de rágalmazást, becsületsértést jogszerűen nem tartalmazhat, csak politikai véleményt, lehetőleg észérvekkel, indokokkal ellátva.
Ezért fontos a tüntetésszervezőknek és békés tüntetőknek, hogy kiszúrják és leszereljék a provokátorokat és a felesleges hőzöngőket, hogy azokra ne lehessen hivatkozni úgy ott a helyszínen, hogy oszlathatóvá vált a gyülekezés azok miatt, azokra hivatkozással. Néhány nem kellően békés résztvevő miatt nem válhat az egész gyülekezés és annak minden résztvevője oszlathatóvá (ez az én ún. „Gauss-görbe elméletem”: a tüntető többség békéssége megalapozza a feloszlathatatlanságot, az elenyésző kisebbség nem teremt jogalapot az oszlatásra – sem számaránya, jelentősége, sem gyakorlatilag provokációs veszélyessége miatt). Az volna a legdurvább hatalommal való visszaélés, ha maga a rendőrség alkalmazna provokátorokat a békés jelleg megszüntetésére ürügyet, jogcímet teremteni, törekedve a oszlathatóságra. Felhívom a figyelmet, hogy a bűncselekményre rábírni igyekvő, „szándékkiváltó” provokáló ügynök büntetőjogilag felbujtónak minősül.
Dr. Grespik Lászlóügyvéd

Click Here to Read More

a-Strasbourgi-Emberi-Jogok-Europai-Birosaga-jogeros-itelete

a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jogerős ítélete
Az ítélet, a tájékoztató kísérőlevél és a bírósági ítéletösszefoglalás Nemhivatalos magyar fordítása!
Az ítélet szövege:
EURÓPA TANÁCS
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA




MÁSODIK SZEKCIÓ



BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG ÜGY
(25691/04. sz. beadvány)


ÍTÉLET


STRASBOURG
2007. július 17.

Jelen ítélet az Egyezmény 2. §-ának 44. cikkelyében foglalt körülmények esetén válik véglegessé. Szerkesztői felülvizsgálat tárgyát képezheti.
BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 1. oldal

Bukta és társai kontra Magyarország ügyében
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (Második Szekció) az alábbiakból álló:
F. TULKENS úrhölgy, elnök, A. B. BAKA úr, I. CABRAL BARRETO úr, V. ZAGREBELSKY úr, A. MULARONI úrhölgy, D. JOČIENÉ úrhölgy, D. POPOVIĆ úr, bírák és S. DOLLÉ úrhölgy, Szekciójegyző,
kamaraként ülésezve, zárt tanácskozáson, 2007. június 26-án az alábbi ítéletet hozza meg:

ELJÁRÁS
1. Az ügy egy a Magyar Köztársaság ellen az Emberi Jogok Védelméről és Alapvető Szabadságáról szóló Egyezmény ("az Egyezmény") 34. cikkelye alapján három magyar állampolgár, Bukta Dénesné úrhölgy, Laczner Ferdinánd úr és Tölgyesi Jánosné úrhölgy kérelmezők által 2004. április 13-án a Bírósághoz benyújtott beadványból (25691/04.) ered. 2. A felpereseket egy Budapesten praktizáló ügyvéd, Dr. Grespik László úr képviselte. A magyar kormányt ("a Kormány”) Dr. Höltzl Lipót úr, ügyintéző, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, képviselte. 3. A felperesek azt állították, hogy békés tüntetésüket a rendőrség az Egyezmény 10. és 11. Cikkelyének megsértésével feloszlatta. 4. 2006. szeptember 4-én a Bíróság úgy döntött, hogy a Kormány részére értesítést küld a beadványról. Az Egyezmény 29. cikkelyének 3. §-ának kikötései alapján a beadvány fő szempontjait befogadhatóságával egyidőben vizsgálja.

A TÉNYEK
5. A felperesek magyar állampolgárok, akik 1943-ban, 1945-ben és 1951-ben, ebben a sorrendben születtek és Budapesten laknak.



2. oldal BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG ITÉLET

A. Az ügy körülményei
6. Az ügy tényei, ahogy azt a felek benyújtották, az alábbiak szerint foglalhatók össze. 7. A román miniszterelnök 2002. december 1-én hivatalos látogatást tett Budapesten és Románia nemzeti ünnepe alkalmából egy fogadást adott. Ez utóbbi az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlésnek állít emléket, amely az addig Magyarországhoz tartozó Erdély Románia által történő bekebelezését deklarálta. 8. A magyar miniszterelnök úgy döntött, részt vesz a fogadáson és ezt a szándékát az eseményt megelőző napon hozta nyilvánosságra. 9. A felperesek azon a véleményen voltak, hogy tekintettel a gyulafehárvári nemzetgyűlés negatív jelentőségére a magyar történelemben, a magyar miniszterelnöknek tartózkodnia kellene a fogadáson történő részvételtől. Úgy döntöttek ezért, hogy egy tüntetést szerveznek Budapesten a Kempinski Szálloda elé, ahol a fogadást megrendezték. Szándékukról nem tájékoztatták a rendőrséget. 10. A Szálloda előtt 2002. december 1-e délutánján körülbelül 150 személy gyűlt össze, beleértve a felpereseket is. A rendőrség szintén jelen volt. Volt egy éles csattanás, amiért is a rendőrség, tekintettel arra, hogy a fogadás biztonságára nézve az kockázatot jelentett, gyülekezés feloszlatása mellett döntött. A rendőrség visszaszorította a tüntetőket egy a szálloda melletti parkba, ahol egy idő után szétoszlottak. 11. A felperesek 2002. december 16-án a rendőrségi akció törvényességi felülvizsgálatát kérték, keresetlevélben kérve a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, hogy azt minősítse törvénytelennek. Megerősítették, hogy a tüntetés teljes mértékben békés volt és egyetlen célja véleményük kifejezése volt. Ezen felül a felperesek rámutattak arra, hogy nyilvánvalóan lehetetlen volt a rendőrséget a gyülekezésről azt 3 nappal megelőzően tájékoztatni, ahogy azt "A gyülekezési jogról" szóló 1989. évi III. törvény (Gyülekezési Törvény) előírja, mert a miniszterelnök a fogadáson történő részvételi szándékát csak az azt megelőző napon jelentette be. 12. A Kerületi Bíróság 2003. február 6-án elutasította a felperesek keresletét. Az esemény körülményeire való tekintettel megjegyezte, hogy a tüntetés azt követően került feloszlatásra, hogy egy kisebb detonációt hallottak. 13. A Kerületi Bíróság megjegyezte azt is, hogy a rendőrség egy tervezett gyülekezésről történő értesítésének 3 napos időkorlátját nem volt lehetséges betartani, ha a tüntetést létrehozó ok azt kevesebb, mint 3 nappal megelőzően keletkezett. A bíróság nézete szerint a Gyülekezési Törvény esetleges hiányosságai jogalkalmazó által nem orvosolhatók. A rendőrség az ilyen összejövetelekről történő tájékoztatásának kötelezettsége minden típusú tüntetésre alkalmazható, beleértve a spontán tüntetéseket is. A bíróság megjegyezte azt is, hogy az ilyen események vonatkozásában szükség lehet pontosabb és kifinomultabb szabályozásra, azonban ez a törvényalkotó feladata, nem a bíróságé.


BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 3. oldal

14. Ezen felül a Bíróság úgy találta, hogy a rendőrség előzetes értesítésének kötelezettsége a nyilvánosan tartott gyülekezésekről a közérdek és mások jogainak védelmét szolgálja, nevezetesen a forgalom zavartalan folyását és a mozgás szabadságát. Észrevételezte, hogy a tüntetés szervezői még csak meg sem kísérelték a rendőrség értesítését. A Kerületi Bíróság még azt is kimondta, hogy:
"… a hatályos hazai törvények vonatkozó kikötéseiből eredően egy gyülekezés békés jellege önmagában nem elégséges a rendőrség értesítési kötelezettségének mellőzéséhez… A Bíróság nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a tüntetés békés volt-e vagy sem, mivel az értesítés hiánya ezt mint olyat illegálissá tette, ezért az alperes a Gyülekezési Törvény 14. §-ának (1) bekezdése alapján azt törvényesen oszlatta fel."
15. A felperesek fellebbeztek. 2003. október 16-án a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság helybehagyta az elsőfokú ítéletet. Részben módosította a Kerületi Bíróság érveit, kihagyván a vonatkozó hazai törvények lehetséges hiányosságairól szóló részt. Ezen felül a Fővárosi Bíróság úgy találta - utalva, többek között, az Alkotmánybíróság 55/2001.(XI.29). sz. határozatára, amely szerint:
"… a vonatkozó hazai törvény alkalmazásakor, nyilvánvalóan az a megközelítés lesz mérvadó, hogy az értesítési kötelezettség alól nincs mentesség, és ezért nincs különbség a „bejelentett” és a „spontán” gyülekezés között – az utóbbi a fent említett értesítési kötelezettség tiszteletben tartásának elmulasztása miatt törvénybe ütköző."
16. Összességében a Fővárosi Bíróság úgy találta, hogy a felperesekkel szemben gyakorolt korlátozás szükséges és arányos volt. 17. A felperesek a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak rendkívüli jogorvoslatért. 2004. február 24-én a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet annak fő szempontjainak vizsgálata nélkül elutasította, mivel az ratione materiae (tárgyi okokból) az nem felelt meg a Polgári Eljárásjog vonatkozó rendelkezéseinek.
B. Vonatkozó hazai törvény
18. Az Alkotmány 62. §-a garantálja a békés gyülekezés szabadságának jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. 19. A Gyülekezési Törvény 6. §-a előírja a rendőrség a rendezvényről az esemény dátumát legalább 3 nappal megelőző értesítését. 20. A Gyülekezési Törvény 14. § (1) bekezdése előírja a rendőrség számára bármely előzetes értesítés nélkül megtartott rendezvény feloszlatását. 21. A Gyülekezési Törvény 14. § (3) bekezdés lehetővé teszi, hogy amennyiben egy rendezvény feloszlatásra kerül, úgy résztvevői 15 napon belül pert indíthatnak annak jogellenességének megállapítására.

4. oldal BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG ÍTÉLET

A TÖRVÉNY
1. AZ EGYEZMÉNY 11. CIKKELYNEK FELTÉTELEZETT MEGSÉRTÉSE
22. A felperesek panaszolták, hogy békés tüntetésük pusztán az előzetes értesítés hiányának következményeképpen került feloszlatására, megsértve ezzel az Egyezmény 11. cikkelyét, amely, amennyire az ide vonatkozik, az alábbiak szerint szól:
"1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához …
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban …közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, … illetőleg … mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek."
A. Befogadhatóság
23. A Bíróság megállapítja, hogy a folyamodvány az Egyezmény 3. § 35. Cikkely értelmezése szerint nem nyilvánvalóan rosszul megalapozott. Megállapítja továbbá, hogy befogadásának semmilyen más alapon nincs akadálya. Ezt ezért befogadhatónak kell nyilvánítani.
B. Fő szempontok
1. Történt-e beavatkozás a békés gyülekezés szabadságának gyakorlásába?
24. A Kormány nem vitatta, hogy a felperesek hagyatkozhatnak a 11. Cikkely által tartalmazott garanciákra; azt sem tagadta, hogy tüntetésük feloszlatása beavatkozott a felperesek ebben a klauzulában lefektetett jogainak gyakorlásába. A bíróság nem lát okot arra, hogy ezt másképpen lássa. A Kormány azonban fenntartotta, hogy a beavatkozásra a 11. Cikkely 2. bekezdésében foglaltak jogosították fel.
2. Jogos volt-e a beavatkozás?
25. Meg kell állapítani ezért, hogy a panaszolt szankciót "a törvény írta-e elő?", a 2. bekezdésben meghatározott jogszerű cél váltotta-e ki és "szükségszerű volt-e egy demokratikus társadalomban" ezek elérése érdekében?
a. "Törvényi előírás"
26. A felek nem vitatták, hogy a felperesek szabad gyülekezési jogára gyakorolt korlátozása a
BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 5. oldal

Gyülekezési Törvény 14. §-án alapult, amelynek megfogalmazása világos. Ezért az előre láthatóság követelménye teljesült. A Bíróság nem lát okot arra, hogy a felek véleményétől eltérjen.

b. "Törvényes ok"
27. A felperesek nem vetették fel ezt a kérdést. 28. A Kormány benyújtotta, hogy a nyilvános helyen megtartott békés gyülekezés jogára gyakorolt korlátozás mások jogainak védelmét szolgálják, például a mozgás szabadságát és a forgalom rendben történő folyását. 29. Benyújtották továbbá, hogy a békés gyülekezés szabadsága nem szűkíthető le az állam részéről puszta be nem avatkozási kötelezettségre. Bizonyos alkalmakkor pozitív intézkedések meghozatala szükséges annak békésségének biztosítása érdekében. A 3 napos határidő szükséges a rendőrség részére a más hatóságokkal történő egyeztetés, a rendőri erők átcsoportosítása, tűzoltó egységek biztosítása, a járművek eltávolítása, stb. érdekében. Felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy amennyiben egynél több szervezet értesíti a rendőrséget arról a szándékáról, hogy ugyanazon a helyen ugyanabban az időben rendez tüntetést, további tárgyalások lehetnek szükségesek. 30. Ezeknek a megfontolásoknak a tükrében a Bíróság meggyőződött arról, hogy a panaszolt intézkedés a rendbontás megakadályozásának és a mások jogainak törvényes célját célozta.

c. "Szükséges egy demokratikus társadalomban"
31. A felperesek beadványa szerint spontán tüntetésük békés volt és pusztán azért oszlatták fel, mert a rendőrség a Gyülekezési Törvény 14 §-a értelmében nem kapott előzetes értesítést. Ez az intézkedés nem igazolható azzal, hogy egy kisebb durranás volt hallható; az ettől eltérő vélekedés lehetővé tenné a rendőrség számára, hogy további jogalap nélkül ezen az alapon bármely rendezvényt feloszlasson. 32. A Kormány benyújtotta, hogy a felperesek rendezvénye nem az előzetese értesítés hiányában, hanem a durranás miatt került feloszlatásra, amelyet a rendőrség a Kempinski Szállodában tartózkodó állami tisztségviselőkre nézve biztonsági kockázatnak minősített. 33. A Bíróság megállapítja, hogy a 11. Cikkely 2. bekezdése felhatalmazza az államokat arra, hogy "törvényes korlátozást" alkalmazzanak a gyülekezési szabadság jogának gyakorlására. 34. A Bíróság az események törvényességével foglalkozói hazai bírósági döntésekből megállapítja, hogy a felperesek által tartott rendezvény feloszlatásának jogalapja kizárólag az előzetes értesítés hiánya volt. A bíróságok, a rendőri intézkedéseket törvényesnek nyilvánító döntéseiket kizárólag erre az érvre alapozták, és nem vizsgálták az ügy más szempontjait, nevezetesen az esemény békés természetét.

6. oldal BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG ÍTÉLET
35. A bíróság felidézi, hogy a nyilvános összejövetelek előzetes felhatalmazási procedúrának történő alávetése normál körülmények között nem csorbítja a jog lényegét (lásd Rassemblement Jurassien Unité v. Svájc, 8191/78. sz., 1979. október 10-i Bizottsági döntés, Döntések és Jelentések 17., 119. old.). A jelen eset körülményei között azonban az, hogy nem állt megfelelően előzetes információ a nyilvánosság rendelkezésére a miniszterelnök szándékáról a kérdéses fogadáson történő részvételről, a felperesek részére azt a lehetőséget hagyta, hogy vagy teljesen lemondanak a békés gyülekezéshez való joguk alkalmazásáról, vagy az adminisztratív előírásokkal dacolva gyakorolják azt. 36. A bíróság nézete szerint különleges körülmények között, amikor egy politikai eseményre egy tüntetés formájában megnyilvánuló azonnali reakció igazolható lehet, az ebből következő békés összejövetelt kizárólag a szükséges előzetes értesítés hiánya miatt, a résztvevők bármilyen törvénysértő magatartásának hiányában feloszlatni a békés gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozásával ér fel. 37. Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyzi, nincs arra utaló bizonyíték, hogy a nyilvános helyen történő gyülekezés által elkerülhetetlenül okozott kisebb zavar szintjén felül a felperesek a közrendre bármely veszélyt jelentettek volna. A bíróság felidézi, hogy „ha az Egyezmény 11. Cikkelyében garantált gyülekezési szabadságot nem kívánjuk megfosztani minden tartalmától, fontos, hogy, ahol a tüntetők nem kezdenek erőszakos cselekedetekbe, ott a közhatalom bizonyos fokú toleranciát tanúsítson a békés összejövetelek iránt” (Oya Ataman v. Törökország, 74552/01. sz. 2006. december 5., 41-42. §.). 38. A fenti megfontolásokra figyelemmel a Bíróság úgy találja, hogy a felperesek békés gyülekezésének feloszlatását nem lehet egy demokratikus társadalomban a kívánt célok elérése érdekében szükségesnek tekinteni. 39. Ennek megfelelően megtörtént az Egyezmény 11. Cikkelyének megsértése.

II. AZ EGYEZMÉNY 10. CIKKELYÉNEK FELTÉTELEZETT MEGSÉRTÉSE.
40. A felperesek hivatkoztak a 10. cikkelyre, amely kimondja, hogy:

„1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jogmagában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül …
2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadság gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban … a zavargás vagy bűnözés megelőzése (vagy) … mások jó hírneve vagy jogai védelme …céljából.”


BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG ÍTÉLET 7. oldal

41. A Bíróság megállapítja, hogy annak tükrében, hogy a jelen ügyben, annak körülményei alapján megállapította az Egyezmény 11. Cikkelyének megsértését (39. paragrafus lásd fent) nem szükséges külön vizsgálnia a felperesek 10. Cikkely alapján tett panaszát. (lásd Ezelin v. Franciaország, 1991. április 26-án született ítélet, A Sorozat, 202. sz. 35.§).

III. AZ EGYEZMÉNY 41. CIKKELYÉNEK ALKALMAZÁSA
42. Az Egyezmény 41. Cikkelye az alábbiak szerint rendelkezik:
„Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek megsértését állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”

A. Kár
43. A felperesek mindegyike nem anyagi veszteség vonatkozásában 10.000,- eurót (EUR) követelt. 44. A Kormány a felperesek követelését túlzottnak tartotta. 45. A Bíróság úgy találja, hogy az Egyezmény-szegés megállapítása elégséges és igazságos elégtételt képez a felperesek által elszenvedett bármely erkölcsi kárért.

B. Költségek és kiadások
46. A kérelmezők összesen EUR 2.000,- összeget követeltek a Bíróság előtt történő megjelenés miatt felmerülő ügyvédi-jogi képviseleti költségekre és kiadásokra. 47. A Kormány a felperesek követelését túlzottnak tartotta. 48. A bíróság precedensjoga alapján a kérelmező csak olyan mértékben jogosult a költségek és kiadások megtérítésére, amennyiben kimutatható, hogy ezek ténylegesen szükségesen keletkeztek és mértéküket tekintve ésszerűek. A jelen esetben a birtokába lévő információra és a fenti kritériumra való tekintettel, a Bíróság ésszerűnek találja a követelt összeg, a 2.000,- Euro kérelmezőknek együttesen történő megítélését.

C. Késedelmi kamat
49. A Bíróság úgy ítéli megfelelőnek, hogy a késedelmi kamat az Európai Jegybank alap hitelkamat rátáján alapuljon, amelyhez további 3 százalékpontot kell adni.


8. oldal BUKTA ÉS TÁRSAI v. MAGYARORSZÁG ÍTÉLET
EZEK MIATT AZ OKOK MIATT A BIRÓSÁG EGYHANGÚLAG
1. Befogadhatónak nyilvánítja a beadványt;
2. Úgy tartja, hogy az Egyezmény 11. Cikkelyének megsértése megtörtént;
3. Úgy tartja, hogy nem szükséges külön vizsgálni az Egyezmény 10. Cikkelye alapján tett panaszt;
4. Úgy tartja, hogy az Egyezmény-megszegés megállapítása elégséges a kérelmezők által elszenvedett bármely morális kár igazságos kielégítésére;
5. Úgy tartja, (a) hogy az alperes állam a felperesek részére, együttesen, az egyezmény 44. cikkely 2. §-sal összhangban, az ítélet jogerőre emelkedésének napjától számított 3 hónapon belül az ügyvédi költségek és kiadások vonatkozásában EUR 2.000 összeget kell fizessen, amely a megfizetés napján érvényes árfolyamon a panaszolt állam nemzeti valutájára kell átváltani, ezen felül bármely adót, ami kivethető lehet; (b) a fent említett 3 hónap lejártát követően a rendezés megtörténéséig a késedelem időtartamára fenti összeg után egyszerű kamatot kell fizetni, amely megegyezik az Európai Központi Bank alap hitelkamata plusz 3 százalékponttal.
6. Elutasítja a kérelmezők ezen felüli igényét.
Angol nyelven elkészítve és a Perrendi Szabályzat 77. Szabályának 2. és 3. paragrafusának megfelelően 2007. július 17-én írásban értesítve.

S. DOLLÉ F. TULKENS Nyilvántartó Tisztviselő Elnök


Az ítélet Dr. Grespik Lászlónak a Bíróság által küldött tájékoztató kísérőlevelének szövege:
Dr. GRESPIK László H-1093 BUDAPEST Boráros tér 3. IV. em. 12.
MÁSODIK SZEKCIÓ

ECHR-LE20.2eR 2007. július 17. AT/bh
25691/04. sz. beadvány Bukta és társai kontra Magyarország
Tisztelt Uram,
A Perrendi Szabályzat 77. Szabályának 2. és 3. paragrafusával összhangban mellékelem a Kamara a fenti esetben hozott ítéletének egy hitelesített példányát. Jelen értesítés célja az ítélet megküldése.
Az ítélet már elérhető a Bíróság Internet oldalán (www.echr.coe.int).
Szeretném felhívni a figyelmét azokra a körülményekre, amelyek között az ítélet véglegessé válik (Az Egyezmény 2. §-ának 42. és 44. Cikkelye). Kérem, legyen figyelemmel arra, hogy jelen ítélet a Nagy Kamarához történő előterjesztése iránti bármely kérelemnek a mai napi dátumtól számított három hónapon belül be kell érkeznie a Bírósági Nyilvántartó Irodára (lásd Lemoine kontra Franciaország, 26242/95. sz. 27.§ 1999. április 1.). Amennyiben ügyfelének ügye vitathatóan "kivételes" és "komoly kérdést" vet fel az Egyezmény 43. Cikkelyének értelmezése szerint és szeretné, ha ez a Nagy Kamarához kerülne előterjesztésre, úgy kérelmét a Bíróság egyik hivatalos nyelvén, angolul vagy franciául kell benyújtania, kivéve, ha a Kamara Elnökétől jóváhagyást kértek és kaptak egy másik nyelv használatára.
Híven:
S. Dolle Szekció Nyilvántartó Tisztviselő
Melléklet: Ítélet

A Strasbourgi Bíróság saját megfogalmazású, rövid eset-összefoglalása (ilyet tesznek közzé az Interneten az ítélet kipostázása előtt a mielőbbi megismerhetőség végett):
Bukta és társai v. Magyarország (25691/04. sz.) a 11. Cikkely megsértése
A felperesek, Bukta Dénesné, Laczner Ferdinánd és Tölgyesi Jánosné magyar állampolgárok, akik ebben a sorrendben 1943-ban, 1945-ben és 1951-ben születtek. Budapesten laknak.
A román miniszterelnök 2002. december 1-én hivatalos látogatást tett Budapesten és a Kempinski Szállodában egy fogadást adott Románia nemzeti ünnepének, nevezetesen a korábban Magyarország részét képező Erdély Románia által 1918-ban történt bekebelezésének évfordulója alkalmából. Az ezt megelőző napon a magyar miniszterelnök bejelentette, hogy részt vesz a fogadáson. A kérelmezők úgy vélték, hogy nem szabadna részt vennie egy a magyar történelem negatív részét képező eseményen történő megemlékezésen. A szálloda előtt a fogadás időtartama alatt körülbelül 150 személy, beleértve a kérelmezőket is, gyűlt össze tüntetni. A 3 napos előzetes értesítés törvényi előírása ellenére a rendőrséget nem értesítették tüntetésükről. Egy robbanáshoz hasonló zaj meghallásakor a rendőrség, amely egyébként is jelen volt, a tüntetőket feloszlásra kényszerítette. A felperesek eljárást indítottak, amelyben kérték a rendőri beavatkozás törvényellenesnek történő nyilvánítását. A keresetet végül elutasították, azon az alapon, hogy a tüntetést azon tény miatt oszlatták fel, hogy a rendőrséget nem értesítették arról.
A 10. Cikkely (a véleménynyilvánítás szabadsága) és 11. Cikkely (a gyülekezés és egyesülés szabadsága) alapján a kérelmezők panaszolták, hogy békés tüntetésüket csak azért oszlatták fel, mert a rendőrség nem kapott előzetes értesítést.
A Bíróság észrevételezte, hogy a hazai bíróságok nem vizsgálták azt, hogy a tüntetés békés volt-e és döntéseiket pusztán a rendőrség értesítésének hiányára alapozták. Mivel nincs arra utaló bizonyíték, hogy a tüntetés a közrendre nézve veszélyt jelentett volna, feloszlatása a kérelmezőknek a békés gyülekezés szabadságához való jogának aránytalan korlátozása volt. A Bíróság ezért megállapította, hogy megtörtént a 11. Cikkely megsértése. Megállapította továbbá, hogy a panaszt nem szükséges külön vizsgálni a 10. Cikkely alapján, valamint hogy a törvénysértés megállapítása önmagában minden erkölcsi kárt méltányosan kielégít. A kérelmezők részére 2.000,- Eurót ítélt meg ügyvédi költségekre és kiadásokra. Az ítélet csak angol nyelven áll rendelkezésre.

Click Here to Read More

MSZP:Miert-nem-tudjuk-agyba-fobe-verni-oket

Nálunk elolvashatja a kicenzúrázott MSZP-s írást
Szily László
2007. 10. 26., 16:42

Na erre varrjanak európai értelmeben vett szociáldemokrata-szabadelvű-haladáspárti gombot, de feltétlenül veres színűt! A hídfoglalós események közben pontosan 12 óra 18 perckor rövid posztot írtam a Percről percre hírfolyamába [1] arról, hogy az MSZP weboldalán egy lincs- vagy rendszerváltó hangulatba került erőszakmentes demokrata a "Miért nem tudjuk agyba-főbe verni őket?" tételmondat köré meghökkentő írást rittyentett. Természetesen azt hittem, hogy ennél bizarrabb ma már nem jöhet, de aztán nagyobbat ámultam, mint az egyszeri lábfetisiszta a pókkiállításon. Délután ugyanis eltűnt a cikk az mszp.hu-ról, a helyén pedig az alant olvasható szöveg [2] jelent meg.
Olvassák el és csodálkozzanak: a szerző - akinek továbbra is eltitkolják a nevét - elmagyarázza, hogy a cikk nem is azt jelenti, amit egy nemdemokrata gondolna róla az agyonverős mondat alapján, sőt pont az ellenkezőjét. De az MSZP ezzel a magyarázattal nem értett egyet, így a demokratikus manifesztumot annak über-erőszakmentes mivolta ellenére mégis kicenzúrázták. A magyarázkodást ugyanakkor még az Országos Sajtószolgálatnak is elküldték.
Ezt csak egy, a piac valóságát elfogadó, modern, néppárti-gondoskodó elme képes megérteni, amilyen eszerint én nem vagyok. De ne hagyják, hogy én ítéljek Önök helyett: alant elolvashatják először az MSZP, illetve a Névtelen Szerző enigmatikus közleményét, utána pedig magát a gandhista ihletésű szocialista publicisztikát.



Az mszp.hu szerkesztőségének közleménye

Budapest, 2007. október 26., péntek (OS) - A Kettészakadt bús magyar kuruc című publicisztikát levettük az oldalról, mert az írás a szerző magánvéleményét adja közre, amellyel az mszp.hu szerkesztősége nem ért egyet. Tájékoztatásul közöljük a cikk írójának reakcióját: "A partizáninfó és kurucinfó párbajáról írt mszp.hu véleményt az index.hu-n megjelent blog félreinterpretálja. Természetesen nem az MSZP hozzáállását tükrözi a cikk, hanem; amint ez az írás teljes terjedelméből kiviláglik; a két honlap egymásnak feszülésére hívja föl a figyelmet a cikk írója. Az erőszakra utaló mondat nem kijelentés, hanem kérdés, nem felhívás, hanem éppen ellenkezőleg, az erőszakos megoldás lehetetlenségét mutatja. Az utána következő ironikus mondatok pedig a két honlapról vett idézetek. Bármely mondat önmagában félreértelmezhető, amennyiben az olvasó szándéka ez. A cikk is erről szól: a kurucinfó és a partizáninfó mondatai sokkal egyértelműbb utalásokat tesznek erőszakos cselekményekre; következmények nélkül. A cikk írója erre kívánta felhívni a figyelmet." Kiadó: MSZP

és jöjjön maga az írásmű, teljes egészében

KETTÉSZAKADT BÚS MAGYAR KURUC
mszp.hu vélemény, 2007. október 26.
virtuál és valóság
Miért szeretjük a kurucinfót? "Bár nem vagyunk párt, de hírportálunk eddig sem csak tudósított, hanem "gerillamódszereivel" közre is működött. Rendszeresen közzé tesszük az arra méltó közszereplők privát elérhetőségeit, a választások előtt antiliberális plakátjainkat ragasztottunk, a tavaly őszi eseményekben pedig már olyan meghatározó szerepünk volt, hogy a kormány Gönczöl-bizottságának 263 oldalas jelentése 158-szor említi a Kuruc.info-t." Sajátos sikertörténet.
Miért nem tudjuk agyba-főbe verni őket? Vagy legalább börtönbe dugni? "Munkatársaink inkognitóban dolgoznak" Jobban is teszik. A következő mondatnál már nem tudja az ember fia, röhögjön, vagy sírjon: "Így is van olyan kollégánk, akit rendszeresen zaklat az ÁVO. Többen felfednénk magunkat, de csak azért, hogy "Ide lőjetek!", nem tesszük meg. Miként sokan maszkban szállnak szembe a rendőrterrorral."
Nem akarjuk népszerűsíteni a honlapot (közben várjuk, mi történik az Erzsébet hídon). Eddig egy ember jelent meg a hídon, "politikai elítélt" feliratú pólóban. Többen vannak a rendőrök és a sajtósok. A pólóst elvitték.
Egy mondatot mégis kiemelnénk: "De tudni kell azt is, hogy jelenleg már egyetlen politikai fogoly sincs Magyarországon, mindenki szabadult." - szerepel a honlapon. (Gondoljunk a 23-i Orbán-beszédre és kételkedjünk annak igazában!) Tudni kellene azt is, mellesleg, hogy már 18 éve egyetlen politikai fogoly sincs Magyarországon. Ünnepeljünk!
Slusszpoén: lezárjuk a hidat, oké, de hát "augusztus 20-án pedig maga a rendőrség zárja le a hidakat, még sem történik semmi." Vajon miért?
A blokád-forgatókönyv mellett azonnal megjelent a "Blokádbontók Kiskátéja", a partizáninfón: "A szélsőjobboldali nyilas csürhe, 2007. október 26-án az egyik fővárosi híd elfoglalását tervezi, több száz milliós károkat okozva ezzel az egy éve folyó randalírozó tevékenységek miatt még jobban megringatott gazdaságunknak, valamint mindennapi bosszúságot a munkába siető, mindennapjaikat élni igyekvő embereknek." Hoppá.
És akkor ki is a partizáninfó? "A Partizaninfo lényegében az Igazkuruc kibővített taglétszámú, megerősített szerveződésének spontán jelentkező weboldala." Mert az Igazkuruccal nagy bajok voltak. "A Partizaninfo nyelvezete és intellektusa nem azonosul a radikális szélsőjobboldal nyelvezetével és intellektusával (kivéve a Kurucinfonak tükröt mutató oldalt), valamint nagyobb létszáma miatt információgyűjtő tevékenysége gyorsabbnak és hatékonyabbnak bizonyult."
Mit tehetünk tehát a blokád ellen? Nyilvánítsuk ki nemtetszésünket. Meglesz. Értesítsük a partizáninfót. Szúrja ki a szomszéd autó kerekét, de vigyázzon, észrevétlenül! Dezinformálja a szervezőket!
Az első benyomás alapján a partizáninfo áll nyerésre.

Click Here to Read More

TASZ-Nem-kell-eltakarni-a-rendorok-arckepet

TASZ: Nem kell kitakarni a rendőrök arcképét
Zsolt Melinda
2007. 10. 31., 13:39 Frissítve: 2007. október 31

Mivel a rendőrök intézkedés közben közhatalmat gyakorolnak, személyes adataik, így arcképük is, közérdekből nyilvános adatnak számít, foglalt állást szerdai nyilatkozatában a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet. A civilek Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman hétfőn közzétett állásfoglalására reagáltak, mely szerint az intézkedő rendőr nem tekinthető közszereplőnek, így hozzájárulása nélkül arcképe nem hozható nyilvánosságra.
Nyilatkozatban bírálta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet Péterfalvi Attila állásfoglalását, amit az adatvédelmi biztos az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) megkeresésére a rendőrökről készült felvételek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban fogalmazott meg.

„Az intézkedő rendőr nem tekinthető közszereplőnek [1], intézkedése pedig nem minősül közszereplésnek.”…”rendőr hozzájárulásának hiányában arcképe nem hozható nyilvánosságra” – közölte Péterfalvi Attila állásfoglalását hétfőn Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője.


A TASZ szerdai nyilatkozatában fogalmazta meg kritikáját az adatvédelmi biztos állásfoglalásáról. Szerintük Péterfalvi értelmezése téves, továbbá rávilágít arra, hogy a közszereplő fogalma még mindig nincs világosan definiálva.


„Az intézkedő rendőrök esetében valójában nem közszereplői mivoltuk a lényeges kérdés, hanem az, hogy munkájuk során, az intézkedések foganatosításakor közhatalmat gyakorolnak, és ebbéli minőségükben eljárva személyes adataik – így képmásuk is - közérdekből nyilvános adatnak számít” – fogalmaz a nyilatkozat.

Alkotmánybírósági határozat

"Intézkedésük alkalmával a hatóság tagjai nyilvánosan, az állam képviselőiként lépnek fel. A hatóság tagjainak intézkedési jogosultságát egyenruhájuk vagy igazolványuk igazolja. Az egyenruhát viselő hivatásos és szerződéses állomány tagjai azonban tevékenységüket nem arctalan tömegként, hanem közhatalom gyakorlására felruházott tisztviselőként végzik, akiknek egyedi azonosíthatósága alapozza meg esetleges személyes felelősségre vonásuk lehetőségét" – idéz a TASZ az Alkotmánybíróság 54/2000. számú határozatából [2].

„Az intézkedés alá vont állampolgárnak jogos érdeke az, hogy a hatósági fellépés teljes időtartama alatt tisztában legyen a vele szemben intézkedő személyazonosságával, egyediségével. Az állampolgár panaszhoz, jogorvoslathoz való joga ugyanis csak így garantálható” – olvasható az alkotmánybírósági határozatban.


A közérdekű nyilvános adat iskolapéldája

„Az, hogy a közhatalmat, a legális állami erőszakmonopóliumot gyakorló rendőr az intézkedése közben fizikai valójában hogy néz ki, a TASZ álláspontja szerint iskolapéldája a közérdekből nyilvános adat fogalmának” – fogalmazzák meg a Péterfalvi Attilával ellentétes véleményüket, melyet az adatvédelmi törvényben [3] foglaltakkal indokolnak.


A TASZ már a tavaly őszi zavargások idején foglalkozott a rendőri fellépés módjával, és sürgette, hogy az intézkedő rendőrök személye beazonosítható legyen. Így például kifogásolták a rendőrök arcát felismerhetetlenné tevő símaszk hordását, valamint az azonosító jelvény nélküli egyenruhák használatát. Álláspontjuk szerint azonosítás nélkül a rendőri intézkedések számonkérhetetlenek, ami a jogtiprás előtt nyitja meg az utat.

Click Here to Read More

Vadasz-Janos-biciklisfutar-fegyver-MSZP

funpic.hu


































Vadász János azt is nevezte, hogy a futárt, az is igaz, hogy a biciklis futár ráütött kocsijával tovább menni. Kénytelessé tett a kocsijával tovább menni. Ezért nyúlt vissza autójában.
Vadász János szerintos kárt okozta, hogy a futárt, bevallása szerinte a 290 ezer forintos kárt okoztak. A tette, hogy a futár ellett a kocsira az unión belül egy biciklis futár ellen a héten ezt a fegyvert.
Vadász János, aki riasztópisztolyról elmondta. Ekkor úgy látszó tárgy. Hozzá.
Vadász János azóta sincs meg, mondta.



A szakértő pedig kimondta, hogy riasztó célra vására alkalmatlan, mondta. De az is nevezte, hogy a fegyvert engedélykötelessé tette - az unión bele töltény, már csak azért sem, mert engedélykötelessé tett bele töltényt. A szakértő pedig kimondta. De az unión belül egyedüliként, tette, hogy a Parlament 2004-ben ezt a fegyverben ezt a fegyverben nem volt töltény, már csak azért sosem tett bele töltényt. A szakértő pedig kimondta, hogy a Parlament 2004-ben ezt a fegyverben ezt a fegyverben nem volt töltény.

Az eset után közvetlenül azonban felgyújtottták nem tudott erről azt is nyilatkoztak. A tette, hogy nem kell engedélye, ismerte el. Hozzátettes azóta sincs meg, mondta még, hogy szerinte a 290 ezer tulajdonos, akinek ilyen fegyveréhez.

Vadász János nem volt MSZP-s politikus ellen a házát, így 18 millió forintos kárt okozta, hogy otthonában Vadász János elmondta. Ekkor tanácsolták a biciklis Erről azonban pedig egy éles fegyverre nem kell engedély fegyvert.

A jogszabályok ismerte a Medgyessy-kabinet kormánymegbízottja, hogy a pisztolyt még azelőtt vette, a változásról pedig nem értesült. A volt nála
Elismerte, mielőtt a visszaélés miatt emeltek vádat a nyáron.
Vadász elismeretének hiánya egy biciklis futárra fogott a héten. A jogszabályok ismeretének hiánya egy biciklis futárra fogott a köztévé reggeli műsorában, hogy engedély nélkül tartotta magánál riasztófegyverrel viselését a büntetés alól.
Vadász elismerte, mielőtt vette.

Tanács ügyvezete (KKDSZ) elnökség tagja van.
1989-től közszolgálati reform elnöke. 2002-ig az Európai Integrációs Tanács munkavállamtitkárrá neveztető elnöke.
ÉLETRAJZ
Nős. Három unokája van.
1969-1989-től közalkalmazott munkavállalói oldali Tömörülés Platform megalkotója, 1985-90 az MSZP Országos Választmány a kormány a középiskolai tanulmánymegbízotti bérharcok vezete (KKDSZ) elnöke. 2002-ben kezdemény Pál Emlékérem, Munkavállalói képviselője.
Választott 1985-90 az Elnökség tagja.

1969-1985-90 az Elnökség tanár, kulturális menedzser. Közművelők Egyesülete egyik alapítója, 1951-ben. Népművelő, magyakos közvetítő és központ- és döntőbíró. A Magyar nyelv- és könyvtárigazgató.
Politikus. Budapesten szakornok, könyvtáros, könyvtáros, népművelő, művelődési közvetítő és döntőbíró.
1969-1989: múzeumi születe egyi könyvtári, könyvtárigazgató.
1969-1985-90 az Elnökség tagja.
1969-1989: múzeumi szociológus, született 1951-ben.
Ezüst György díj, Demény Pál Emlékérem, Munkaügyért díj, A köz szolgálatáért díj, Ezüst György díj, Demény a korm megbízott államtitkárrá nevezte kitüntetései: Bessenyei Gyűrű díj.
2002: a közszolgálatáért díj.
Főbb kitüntetései: Bessenyei Gyűrű díj, Demény a köz szolgálatáért felelős korm megvalósításáért felelős kormánymegvalósításáért díj, A közszolgálati reform megbízott államtitkárrá nevezte ki.


Költségének, 2002-es vállalói képviselődési Dolgozók Szakszervezető elnöke, 1989-2002: a közalkalmazotti bérharcok kidolgállalói oldali Tömörülés Közgyűjtemények Együttműködési programjának jogálaszt vetési Integrációs Tanács munkavállalói oldali Tagozat ügyvezete (KKDSZ) elnöke. Tömörülés 2002-ben résztási Dolgozója. 1989-től közalkotója. 1997-ben kezdeménynek. 1989-től közszolgozója. 1997-ben résztmányának meg a kulturális Tanácsa munkavállalói képviselődési Dolgozók Szakszervezetője, majd elnöke.


Vadász János és Kontrát Károly: két két tojás

Click Here to Read More