Részünkről kiváncsian várjuk a listát :-D
Vélhetőleg soha sem fog elkészülni
Hírszerző.hu:
Leplezzük le együtt a 100 legbefolyásosabb zsidót!
Gavra Gábor
2007. augusztus 09., 06:54
A magyar jobboldal szabadságellenes törekvéseinek célpontja ma a Szcientológia Egyház, ez a nem éppen rokonszenves képződmény. De ha ma nem kelünk a védelmére, holnap bármelyikünk sorra kerülhet.
Hermann Göring
Miután a Fidesz-közeli Heti Válasz mai száma nyilvánosságra hoz egy listát azon honfitársaink a nevével, akiket nevezett közlöny a 100 legbefolyásosabb magyarországi szcientológus közé sorolt, szerkesztőségünk pályázatot hirdet 100 zsidó, akivel sose húzz ujjat, 200 református, akikkel jobb lesz vigyázni, 500 zavarba ejtő katolikus, illetve 50 homoszexuális, akin az ország jövője múlik címmel.
A listák összeállításának módszertana szolgai módon követi a polgári hetilap szerkesztési elveit. A Hírszerző külön e célra kiképzett munkatársai a Google keresőjébe egymás után beírják a "zsidó", "izraelita", "bibsi", "Jordán-pozitív", "református", "kálvinista", "kálomista", "eretnek", "katolikus", "pápista", "bálványimádó", "meleg", "homoszexuális", "buzi", valamint "homár" kifejezéseket.
Amikor ezzel végeztek, azokat a személyeket, akiknek a neve olyan találatokban szerepel, amelyekben a fenti kifejezések is megtalálhatóak, és akiket szerkesztőségünk ezen felül "befolyásos" személynek, illetve "közszereplőnek" minősít, és akikhez különösebb utánajárás nélkül tudunk elérhetőséget szerezni, felhívjuk, és "Igaz-e, hogy maga buzi?", "Kapcsolatban áll-e a római katolikus egyház nevű nemzetközi hálózattal?", illetve a "Hány izraelita volt az Ön nagyszülei között?" típusú ravasz keresztkérdésekkel késztetjük színvallásra.
*
Bármennyire abszurdnak tűnik is a fenti gondolatkísérlet, a Heti Válasz és a polgári újságírás valósága túlszárnyalta. A hetilap egyáltalán nem tréfált, amikor a 100 legbefolyásosabb szcientológus listájának megjelentetése mellett döntött, rajta olyan elképesztően befolyásos közszereplőkkel, mint egy műszaki áruházlánc, egy munkaközvetítő cég, egy szerszámforgalmazással (!) foglalkozó kft., vagy éppen egy vidéki reklámügynökség tulajdonosa.
A Listából, Amely Mától Borzongással Vegyes Rettegéssel Tölt El Minden Derék Magyar Állampolgárt, olyan döbbenetes titkok derünek ki, mint hogy az elképesztően befolyásos szcientológusok beépültek a reklámbizniszbe (igaz, egyelőre Nyíregyházán), számítástechnikai eszközöket forgalmaznak, sőt: akad köztük sci-fi író és szobrász is. Mindenhol ott vannak, gazdasági társaságokat hoznak létre, amelyeknek egy része egy idő után - kapaszkodjunk meg erősen - nevet változtat; egy szó mint száz: a szcientológusok többnyire vállalkoznak, üzletelnek, kereskednek, esetleg művésznek álcázzák magukat - biztosan nyerészkedni akarnak a rohadékok, azért.
Ami a lista megtekintését követően elsőként az olvasó eszébe jut, az természetesen nem más, mint hogy ugyan, mi köze is van neki "a tesztvásárlással foglalkozó Adasi Bt. vezetőjének" vallási meggyőződéséhez. Vagy éppen azon túl, hogy erősen kínozza a kérdés, vajon miért lett egyszer csak az Orbitrade Kft.-ből OT 3000 informatikai Kft., ugyan miért kívánkozik a Heti Válaszba, hogy a cég ügyvezetője "a szcientológus Föld Egyesület elkötelezettjeként fogadalmat tett a bolygó megmentésére". Szerkesztőségünk tagjai között például legjobb tudomásunk szerint egy sem akad, aki egy halandó számára roppant nehezen elképzelhető esetben bolygónk védelmére kelne, de ettől még elképzelhető, hogy más emberek ehhez hasonló furcsa és gyermeteg hobbinak hódolnak.
*
Bizonyos értelemben a Heti Válasz választása telitalálat: a szcientológiát összes furcsa, bárgyú és hátborzongató tanításával együtt nehéz lenne a legrokonszenvesebb általunk ismert eszmerendszerek közé sorolni. A szcientológusok jelentős része - ahogy mi képzeljük - rendkívül kellemetlen alak, így arról a férfiúról se tudunk nagyon mást gondolni, aki az egyházhoz közel álló Pazar Nők című lap internetes változatán így reagált a Nagy Könyv című tévéműsor megszületésének hírére: "áldom azt a nemes elmét, akinek fejéből kipattant e szellemépítő, tudaterősítő, briliáns ötlet".
A Heti Válasz valószínűleg nem véletlenül találta meg éppen ezeket az embereket. Ugyanúgy, ahogy a magyar jobboldal 1993-ban a szelíd, de a rendszerváltás éveiben kisebb kultúrsokkot okozó külsejük miatt könnyen azonosítható Krisna-tudatú honfitársainkat, 1998-99-ben pedig a liberális pártoz fűződő kapcsolatai miatt eleve gyanús Hit Gyülekezetét szemelte ki arra, hogy a közvélemény előtt veszélyes szektaként feltüntetve őket támogatást szerezzen legfontosabb törekvései egyikéhez, a vallás- és lelkiismereti szabadság magyarországi korlátozásához.
A szcientológusokkal szembeni - valószínűleg jórészt megalapozott - előítéleteket eszközül használva a jobboldal ismét napirendre veheti a vallásszabadság korlátozásának kérdését, amely ugyanúgy vesszőparipája lett az utóbbi másfél évtizedben, mint a baloldalnak az állítólagos náciveszély ürügyén a szólásszabadság megkurtítása.
A magyar jobboldal szabadságellenes törekvéseinek célpontja ma a Szcientológia Egyház, ez a nem éppen rokonszenves képződmény. De ha ma nem kelünk a védelmére, holnap bármelyikünk sorra kerülhet.
2007. augusztus 11., szombat
Szcientológusok védelmében
2007. augusztus 9., csütörtök
Az NBH biztosan ott lesz a Magyar Gárdában (hírszerző)
A Fidesz-közeli média hangot váltott a Jobbikkal szemben
Seres László
2007-08-09
A Hírszerző információi szerint a nemzetbiztonsági szervek minden törvényes eszközzel figyelik a frissen szerveződő szélsőjobboldali gárdákat, ősszel pedig a tavalyinál szervezettebb formában igyekeznek elejét venni a rendbontásoknak. A szolgálatok azt tartanák valóban veszélyesnek, ha fegyveres testületek tagjai, rendőrök és katonák is integrálódnának az új alakulatokba. Az események kulcsszereplője a Jobbik lehet.
"Rajtuk tartjuk a szemünket, de egyelőre csak a formális bejegyzés körülményeit, az alapszabályukat vizsgálhatjuk" – mondta egy magas rangú nemzetbiztonsági forrásunk azon kérdésünkre, mit tudnak kezdeni a szolgálatok az egyre-másra alakuló szélsőjobbos gárdákkal. Mint megtudtuk, pontosan ismerik a szervezők körét, de arról egyelőre kevés információjuk van, hogy ősszel milyen irányba kívánnak mozdulni ezek az alakulatok.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vona Gábor, aki a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda elnöke is egyben, kifejtette: a Magyar Gárda a "nemzeti önvédelmi keretek" megteremtését célul kitűző "hagyományőrző és kulturális" egyesület, melynek egyebek közt feladata "a magyar fiatalság lelki, szellemi, fizikai felkészítése egy olyan eshetőségre, amikor rendkívüli helyzetben szükség van az emberek mozgósítására".
A szálak összeérhetnek
"Azt nehezen kifogásolhatjuk, ha valóban az lesz a szerepük, amiről vezetőjük nyilatkozott is, hogy tudniillik egy őszi demonstráción a rendőrség és a tüntetők közé állva segítenek biztosítani a rendezvény nyugalmát. Tavaly ősz óta tudjuk, hogy készülnek egy ilyen szervezet létrehozására, és az augusztus 25-i avatási ceremónia után természetesen fokozottan kutatjuk a szálakat, mi lehet még a szerveződés hátterében" – mondta neve elhallgatását kérő forrásunk.
A nemzetbiztonsági szolgálatok minden törvény adta megfigyelési eszközzel, így beépüléssel ("humán erőforrás alkalmazásával") vagy lehallgatással is készek megfigyelni a gárdákat, ha azok alkotmányellenes tevékenységre utaló jeleket mutatnak – de egyelőre nem mutatnak. "Külön-külön szálakon zajlanak a különböző szervezési munkák, de biztosak vagyunk abban, hogy a szálak előbb-utóbb összeérnek" – vélte nemzetbiztonsági forrásunk.
Informátorunk arra hívta fel a figyelmet, hogy bár potenciálisan a Jobbik által kezdeményezett Magyar Gárdát látják komolyabb kihívásnak, a Papp Lajos szívsebész nevével fémjelzett Kárpát-Haza Nemzetőrség azon deklarációját kifejezetten aggasztónak tartják, hogy várják soraikba a fegyveres erők tagjait. "Ha a rendőrök, katonák beviszik a szervezetbe a szaktudásukat, az veszélyes is lehet, hiszen tavaly ősszel ugye több volt rendőr is résztvett a zavargásokban."
Több jel is arra utal, hogy a szolgálatok aggodalma megalapozott, és - más, valamelyest szervezett erő híján - a Jobbik lehet az a párt, amely ősztől segíthet integrálni az egyelőre szétesett állapotot mutató szélsőjobboldalt – ezt a szerepet a párt egyébként ambicionálja is.
E párt nevéhez fűzödik a fekete egyenruhás - árpádsávos Magyar Gárda életre hívásán túl a tavalyi kormányellenes demonstrációk egy részének szervezése, az idei melegek elleni fellépés kezdeményezése, illetve számos romaellenes nyilatkozat ("cigánybűnözés") hangoztatása.
Jobbik-akciók Ságvári ellen
Április után most ismét megrongálták és lefeszítették a falról a kommunista Ságvári Endre napokkal korábban elhelyezett újabb emléktábláját. Az elkövetők, akik szét is törték a lefeszített márványlapot, a párt két vezetője által korábban létrehozott "Jobbik Zorró" festékszóró-kommandó példájára "Sobri Jobbik" néven léptek színre, ahogy erről az akcióval nyíltan közösséget vállaló ismert náci honlap beszámolt.
"Már 2006 májusában, amikor vörös festékkel festettük le az emléktáblát, közöltük: ha csak a festéket távolítanák el, készek vagyunk egy pöröllyel szilánkokra aprítani is. Ígéretünket beváltottuk, darabokra törtük az emléktáblát" – írták a kuruc.info szerint az ismeretlen elkövetők.
Nagy Ervin, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országos választmányának korábbi elnöke már 2005-ben, a Szép Ilona vendéglő melletti Ságvári-emléktábla előtt helyszíni sajtótájékoztatón követelte az emléktábla eltávolítását. Egy évre rá ő és Balczó Zoltán, a párt alelnöke már egy fekete műanyaggal le is takarták az ominózus emléktáblát.
Segítheti a Jobbik jobboldalon belüli növekvő elfogadottságát, hogy a Fidesz-közeli média már nem hallgatja el, sőt, kifejezetten pozitív hangnemben tárgyalja, publicisztikákban védi pl. a Magyar Gárda létrehozásának ötletét. A Magyar Demokrata főszerkesztője pedig, akinek a lapja évekig bojkottálta a radikális jobboldali pártról szóló beszámolókat, személyes blogján már kvázi beavatottként ír arról, hogy a szervezet létrehozásában "minden szándékos, minden tudatos."
(Forrás: Hírszerző, MTI)
2007. március 21., szerda
Orbán bécsi lapok torzító médiaprizmájában (hvg)
Egy cikk, amin meglepődtünk. Egyrészt HVG, másrészt Papp László Tamás, az ember már senkiben sem bízhat :-D
Papp László Tamás
277 hozzászólás
2007. március 21. 11:24 | Utolsó módosítás:2007. március 21. 14:28
A legtöbb demokratikus országban már csak úgy szokott lenni, hogy a nemzetközi témákkal foglalkozó hírmagyarázat rendszerint kiegyensúlyozottabb, objektívebb, mint a belpolitikai. De az osztrák nyomtatott sajtó főáramából tallózgatva hamar be kell látnunk: a fenti szabály alól bizony jócskán léteznek kivételek. A Die Presse és a Der Standard elemzéseiben méltányos higgadtságnak nyoma sincs, olyan illat csap orrunkba, mintha a hideg polgárháború egyik szekértáborának konyhájába tévedtünk volna.
Vegyük sorra a két újság állításait. „Orbán Viktor veszélyes játékot űz, ha politikai jelszavakkal tüzeli fel az erőszakra kész fiatalokat” – írja a Die Presse, leszögezvén, hogy „két komponensből álltak össze a csütörtöki zavargások. Egyfelől a magyar (zömmel fővárosi) fiatalság radikális, erőszakra kész szegmenséből, másfelől a konzervatív ellenzék vezéréből, aki politikai jelszavakat szállít az ifjú jobboldali radikálisok pusztító akcióihoz.” Mintha csak a Népszava publicisztikai rovatát olvasnánk. Természetesen aligha letagadható: a Fidesz-elnöknek morális felelőssége van a helyzet eszkalálódásában. Nem vitás, hogy Orbánnak a szélsőjobb irányába tett gesztusai – legutóbb pl. az Árpád-sávos zászlót rehabilitáló nyilatkozata –nemigen illenek ama képbe, melyet az extrémitások felé zárt, közép felé gravitáló államférfiról alkotnánk. Az is valószínű, hogy bizonyos „direkt akciói” (a kormányfő országházi felszólalásainak bojkottja, a permanens utcai jelenlét, a hírhedt kordondöntés) a tradicionális parlamentarizmus híveinél jogosan csapják ki a biztosítékot.
Csakhogy egyvalamit nem feledhetünk: legyenek bármennyire megkérdőjelezhetőek döntései, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője nyíltan soha nem buzdított erőszakra. A duplafenekű, sejtelmes utalások, a kettős beszéd igencsak jellemző Orbánra, de a kendőzetlen agresszió nem. Hogy a „kormány elkergethető”, azt sokféleképp lehet értelmezni, pl. úgy is, hogy jogállami eszköztárral kíséreljük meg elmozdítani. Azt, hogy egy oppozícióban lévő politikus folyamatosan próbálja megfúrni-kibuktatni a hatalmon lévőket, talán ne rójuk fel neki. Önmagában abból, hogy a Fidesz elnöke leváltaná a kormányt, nem következik, hogy erőszak árán tenné, vagy szándékegységben lenne az utcán tombolókkal. Különben is: az, hogy valamely politikus gesztust tesz egy militáns választói szegmens felé, nem egyenértékű azzal, hogy legitimálja – mi több, felerősíti – a rendszer kereteit feszegető, alkotmánysértő törekvéseiket is.
Különben pedig: nem szül jó vért, amikor az emberekre, mint a politikusok által irányított, önálló akarat nélküli, egyedül mozgásképtelen bábok seregeként tekintünk. A polemizáló sajtómunkások gyakori víziója az, hogy X. politikus ezt mondta, ergo a tömeg ekképp cselekedett. Miért nem lehet elfogadni, hogy a polgárok egyéni felelősséggel, szabad akarattal bíró individuumok közösségeként léteznek? Akiknek maguknak kell elszámolniuk saját tetteikről? Hogy minden társadalomban van pár százaléknyi csőcselék, amelynek nem kell semmilyen biztatás ahhoz, hogy romboljon? Megteszik anélkül is, szimplán azért, mert frusztráltak, beteges komplexusok által gyötörtek.
Ugyanilyen vitatható a lap azon feltevése, miszerint „1989 óta a baloldali-liberális magyar kormányok súlyos hibákat vétettek. Ám az ország gazdasági és költségvetési nyomorúságáért az 1998-2002 között regnáló Orbán-kormány is ugyanakkora felelősséget visel.” Hogy valamekkora felelőssége a jobboldal zászlóshajójának is van, az kétségtelen. De hogy milligrammra ugyanannyi lenne, az – enyhén szólva – vitatható. Kétségtelen, a végrehajtó hatalom birtokában a Fidesz is elodázta a rendszerváltás óta időszerű reformokat. Ahogy tény, hogy kisebb büdzsécsínyekbe, osztogatásokba, kreatív trükközésbe ők is belementek. De mégsem Viktor, hanem Megyó volt az, aki megvalósította irreális kampányígéreteit. S a közbérek másfélszeresére emelésével, a 13. havi nyugdíj bevezetésével hazavágta a költségvetést. Minden idők legpopulistább kormányának a Medgyessy kabinet bizonyult. Mert nem csak fedezetlenül ígérgetett, de véghezvinni is megpróbálta. Szóval csak azért, mert nem szimpatikus a jobboldal, nem kéne el nem követett bűnöket is a nyakába varrni. Az más kérdés, hogy a demagóg ellenzéki fellépés persze nehezíti a keserű pirula beadását. De ezért már meg ne sajnáljuk azokat, akik négy évnyi dilettáns kormányzással ide jutatták az országot.
„Mindaddig, amíg Orbán lebegteti viszonyát a politikai paletta jobbszéléhez és annak jelképeihez, nem fog megnyugodni Magyarország” - jegyzi meg végszóra a Der Standard. A dolog így, formailag még akár igaz is lehetne. Csakhogy tartalmilag nem az, üzenetét tekintve pedig egyoldalú. Hogyan lehetne tisztázni ugyanis uniókonform módon a radikáljobbhoz fűződő orbáni viszonyt? Nyilván úgy, ha egyértelműen leszögezi: szakítok veletek, nincs közöm hozzátok. Erkölcsileg mindez vitán felül helyes volna. De őszintén: az itteni közeg, a hazai miliő talán erre ösztönzi a Fidesz első emberét? Vajon az MSZP kivetette-e magából a spiclijelentéseket olvasgató funkcikat, a III. csoportfőnökség besúgóit? Akik ráadásul nemcsak vizionáltak antidemokratikus hatalomról, de effektív szolgáltak egy létező diktatúrát? Ha viszont az MSZP nem képes rá, - nem volt - akkor a másiktól hogyan várhatja el, hogy szigorú etikai határvonalat rajzoljon?
Most, amikor immár második ciklus óta szoclib koalíció van hatalmon, osztrák szomszédaink barokkos túlzásának tűnik, hogy a nyugtalanságért egyes egyedül a hatalom sáncain kívül lévőket tegyék felelőssé.