Összeszólalkoztak az 1956-os forradalmon az MSZP-s képviselők
mailto:tszenesi@mail.index.NEMSPA_M.hu?subject=/politika/belfold/hsz071005/&cc=cikkszerzonek@mail.index.NEMSPA_M.hu
2007. 10. 05., 18:36
Mécs Imre szerint történelemhamisító Havas Szófiának a HVG-nek adott nyilatkozata. Horn Gyula unokahúga a forradalom kapcsán börtönből kiszabadult nyilaskeresztesekről beszélt. Havas szerint Mécs Imrének kellene tőle bocsánatot kérnie.
Bocsánatkérésre szólítja fel az MSZP-frakció 56-os munkacsoportja Havas Szófia szocialista országgyűlési képviselőt, jelentette a Független Hírügynökség. A munkacsoport egyben elhatárolja magát a képviselő nyilatkozatától.
Havas Szófia a HVG [1] legutóbbi számában ugyanis a többi között azt nyilatkozta: "Én például 1956 esetében nem szoktam forradalomról beszélni, mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva."
Az 1955-ben született Havas Szófia édesapja, Horn Gyula testvére 1956-ban halt meg. A volt miniszterelnök többször is nyilatkozott arról, hogy emiatt állt a karhatalom szolgálatába.
Az MSZP 56-os munkacsoportja szerint Havas Szófia magánemberként azt gondol, amit akar, tiszteletben tartják értékrendjét és a szabad véleményalkotáshoz való jogát.
Nyilatkozatával azonban durván és igazságtalanul megsértette az egykori magyar társadalmat, különösen azokat, akik életüket áldozták, áll a munkacsoport pénteki közleményében.
A Donáth László, Horn Miklós, Mécs Imre, Puchert János és Vitányi Iván által aláírt közlemény szerint Havas Szófia megsértette képviselői esküjét is, amelyet az '56-os forradalomban gyökerező III. Magyar Köztársaság alkotmányára tett.
A munkacsoport ezért elvárja Havas Szófiától, hogy kövesse meg mindazok emlékét, akik a magyar szabadságért és függetlenségért, a szociáldemokráciáért és a demokratikus szocializmusért küzdöttek, akik támogatták a forradalmat, és segíteni akarták a társadalom megújulását. Egyben elhatárolódnak az általuk "történelemhamisítónak" tartott nyilatkozattól.
"Elvárom, hogy ők kérjenek bocsánatot tőlem" – mondta az Indexnek Havas Szófia, aki eddig "nem is nagyon hallott" az MSZP 56-os munkacsoportjáról. Reméli, hogy a képviselők viccnek tartják felvetésüket. A történelemhamisítás vádját visszautasította.
Jellemzőnek tartja, hogy az ilyen hangok most, Horn Gyula betegsége idején erősödtek fel. (Havas megerősítette a Bors [2] pénteki értesülését, miszerint Horn Gyula állapota súlyosbodott.)
Mécs Imre elképesztőnek tartja, hogy Havas szerint az MSZP 56-os munkacsoportjának kellene bocsánatot kérnie. Az Indexnek nyilatkozva visszautasította a képviselőtársa Horn Gyulával kapcsolatos megállapítását. "Horn Gyulát sajnáljuk, javulást kívánunk neki" – mondta.
Az 1956-os forradalomban játszott szerepe miatt halálra ítélt, a börtönből az 1963-ban szabadult, de évekig rendőri felügyelet alatt álló Mécs komolyan azt gondolta, hogy felszólításukra Havas "megköveti az akkori társadalmat" a HVG-nek adott nyilatkozata után. Szerinte 56-ban tényleg kiszabadult egy-két nyilas, de nem ez volt a jellemző a forradalomra. Sopronkőhidán például soproni egyetemisták akadályozták meg, hogy a zűrzavart kihasználva köztörvényes bűnözők szabaduljanak ki a börtönből.
Mécs nem érti, hogyan mondhat ilyeneket egy ember 1956-ról, aki az események idején egyéves volt. "Ha Havas Szófia így nyilatkozott, akkor át kell gondolnia, van-e értelme együttműködni az MSZP képviselőcsoportjával." – mondta, aki szerint a szocialista párt frakciójában nem jellemzők az ilyen hangok.
A tavaly alakult, 25-30 tagú munkacsoport még mindig elvárja, hogy Havas Szófia kövesse meg azokat, akiket megbántott.
Levélben rúgták ki a szigorú kórházreformert
Személyes harc lett a budai kórházegyesítésből
Miniszteri megbizott lett
2007. november 18., vasárnap
Mecs-Imre-versus-Havas-Szofia
Veres-Janos-szinesfemlopas-maffia-Kabai
HVG:
Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded” – hangzott a szlogen a Rákosi-érában. Kabai Károly 40 évvel később saját hasznára gyűjtött fémhulladékot, ám eközben nemcsak számlákkal csalt, hanem orgazdaként, ha közvetve is, de fémlopásra bátorította (ma is működő cégei révén a börtönből is bátorítja) az erre specializálódott bandákat. Aligha vigasz, hogy profitja egy részét feltehetően politikai célokra költötte.
Kabai Károly nyírbogáti vállalkozó és helyi politikus hosszú évek óta húzódó ügyére elsősorban letartóztatásának látványos körülményei irányították rá a figyelmet. De miért ítélte el a bíróság három és fél évi börtönre, s adott ki ellene végül a rendőrség körözést? A közvélemény annyit észlelt a históriából, hogy adva van egy üzletember, akinek cégei egyenként több száz millió forintos bevételt produkáltak, s hogy ezután ne kelljen adóznia, éveken át hamis számlák tömegét nyújtotta be az adóhivatalnak.
A HVG 2007/39-es számában Sághy Erna részletesen foglalkozott a Kabai-üggyel. Őt idézzük: „az 1999-ben kezdődött adóhatósági vizsgálat és nyomozás megindulása óta mind a mai napig zavartalanul működik a Kabai-féle cégbirodalom, amelynek Nyíregyházán, Nyírbátorban, Nyírbogáton, Hajdúsámsonban, Hajdúhadházon, Kabán és Debrecenben is van telephelye”. Úgy tűnik, mintha Kabai egyszerű adócsaló volna, vagyis olyan bűn terhelné, amely iránt a társadalom jelentős része bizonyos megértést mutat. Magyarországon több mint egymillió vállalkozás működik, különböző formában, s ezek mind számlákat bocsátanak ki, és fogadnak be. Számlával kelünk és fekszünk, ki az, aki az elmúlt húsz évben minden rovatot szabályosan töltött ki? Nem véletlen, hogy az országgyűlési képviselők, akik pedig megszavazták az alkalmi árusokat és az egyetemi professzorokat egyaránt számlaadásra kötelező törvényeket, viszolyognak attól, hogy a költségeiket tételesen igazolják. Istenkém, hát Kabai túlzásba vitte a „bűvészkedést”, amikor valóságos számlagyárat hozott létre, vagyontalanok és munkanélküliek közreműködésével, a jól ismert recept szerint. Amikor „elkaszálták”, önként nem volt hajlandó bevonulni a börtönbe, hogy megkezdje a büntetése letöltését. Több is veszett Mohácsnál!
Az is csak éppen hogy átlépi a közvélemény ingerküszöbét, hogy Kabai 1991-ben a Bogát-Ferr Kft.-t gründolta Veres Jánossal, jelenlegi pénzügyminiszterünkkel együtt, és a cégben Veres 1994-ig résztulajdonos és üzlettárs volt. A barátság kötelez, a politika pedig hozzátartozik a bizniszhez. Kabai a Magyar Szocialista Párt nyírbátori szervezetének alelnöke lett, ugyanakkor, amikor Veres János ugyanott polgármester volt. Támogatták egymást a helyi politikában, hiszen Kabai is volt polgármester Nyírbogáton, igaz, csak fél évig, 2001-ben. Kabai, az MSZP helyi kampányszervezője, jó politikai kapcsolatai révén el tudta érni, hogy Nyír-Uncia nevű cége a Honvédelmi Minisztériumtól 2005-ben. 292 millió forint összegű megrendelést kapjon - igaz, kicsit furcsa, hogy ez jóval azután történt, hogy az adóhatóság vizsgálatot indított ellene.
Kabainak Bárándy Péter vállalta a védelmét, de formailag ebben sincs semmi kivetnivaló: az MSZP-SZDSZ kormány volt igazságügy minisztere mára amolyan sztárügyvéd lett, aki bárkinek a felkérést elvállalhatja. Azt sem hányhatja senki Kabai szemére, hogy nem akaródzott neki börtönbe vonulnia, s ezért különböző ürügyekkel kibúvókat keresett, s hónapokat töltött a felszámolás alatt álló Lipótmezőn.
Pedig a Kabai-ügy valóban botrányos, és mint cseppben a tenger mutatja a gazdasági életünket és a politikai szférát egyaránt átjáró korrupció szimptómáit. A nyírbogáti „üzletember” eredeti tevékenysége az orgazdaság volt: lopott fémhulladék átvételéből és feldolgozásából gazdagodott meg. A Nyíregyházi Városi Bíróság 2007. április 28-án kelt ítélete világosan kimondta: A Bogát-Ferr, illetőleg a Bogát-Metál Kft. számla nélkül felvásároltak olyan színesfémeket, illetve fémhulladékokat, amelyek külföldről, illetve illegálisan kerültek a birtokukba. Ezeket a fémeket a továbbértékesítés miatt legalizálni kellett, s ezért szerzett be Kabai a hozzá került áruról valótlan számlákat. Kabai azt használta ki, hogy a rendszerváltás óta a rendőrök a kellő törvényi felhatalmazás híján nem képesek eljárni a fémtolvajok, és a zsákmányukat felvásárló orgazdák ellen. Csak minősített lopással és közveszély okozással vádolhatják őket, a felvásárlókat pedig illegális kereskedelem, vagy adócsalás címén tartóztathatják le. Holott világos, hogy a fémtolvajok és az orgazdák ugyanannak a bűnszövetkezetnek a tagjai. A rend őrei a hiányos törvényi szabályozás miatt tehetetlenek a fémhulladék-kereskedőkkel szemben. Nem tudják kötelezni őket arra, hogy meggyőződjenek az átvett áru eredetéről, még akkor sem, ha az orruk előtt égetik ügyfeleik a lopott fémkábelek műanyag burkolatát. Egy olyan kis településen, mint Nyírbogát, kivétel nélkül mindenkinek kezdettől fogva tudnia kellett, mivel foglalkozik Kabai, mint ahogy nem lehetett titok a szomszédos Nyírbátorban sem. E tény ismeretében viszont már más fényben tűnik fel, hogy Veres János mostani pénzügyminiszter 1991 és 1994 között üzlettársa volt az orgazdának, aki napjainkra Magyarország leggazdagabb fémkereskedője lett. Veres lemondott üzletrészéről, amikor az MSZP országgyűlési képviselőjévé választották, de továbbra is baráti kapcsolatokat ápolt Kabaival, akivel együtt részt vett még a 2006-os választás helyi kampányában is.
A „fémhulladék-gyűjtés” címén elkövetett szervezett lopásra nincs, és nem lehet mentség. E bűncselekményfajta terjedése „új demokráciánk” egyik legriasztóbb bomlástünete, hiszen 1990 előtt csak ritkán fordult elő. Kabai cégei kereskedelmen kívül fémfeldolgozással is foglalkoztak: kohóiban végezte a szobor- és harangbronz, a rézkábel, de az elektromos transzformátor is. Tevékenysége minden valószínűség szerint óriási károkat okozott a Magyar Államvasutaknak, az áramszolgáltatóknak, az önkormányzatoknak, melyeknek a Pénzügyminisztérium által beterjesztett állami költségvetés nyújt támogatást az adóforintjainkból. Itt a kör bezárult. Kabai, aki feltehetőleg jelentős összegekkel támogatta az MSZP választási kampányait is, azt a pénzt forgatta vissza a politikába, amit mindannyiunktól lopott, lelkiismeretlenül és gátlástalanul. Számlacsalóként aztán másodszor is megtette ugyanezt, s notórius tolvajként mostanáig élvezte aktív és volt miniszterek bizalmát, akik felesküdtek a nemzet és a törvény szolgálatára.
Pelle János
Type rest of the post here
UNESCO-Hujber-Tokaj-Szerencs-MSZP
Építik az erőművet Szerencsen
- bt - - bodoky@mail.index..hu
| 2007. október 20., szombat
A Tokaji borvidék környezeti terhelése és világörökségi státusa miatt aggódó borászok heves tiltakozása ellenére megkezdődött a szalmatüzelésű erőmű építése Szerencsen. A beruházó szerint Magyarország legmodernebb biomasssza-erőműve épül, amely nem veszélyezteti a borvidéket és a világörökségi címet. A borászok jövő szombatra tüntetést szerveznek az építkezés ellen. Egy környezetvédő szervezet szerint néhány héten belül az UNESCO szakértői is a helyszínen tájékozódnak a zempléni erőmű-beruházásokról.
A Hujber Ottó MSZP-közeli nagyvállalkozó érdekeltségi körébe tartozó BHD Hőerőmű Zrt. a szükséges engedélyek birtokában október 15-én megkezdte az első szerencsi szalmatüzelésű biomassza-erőmű [1] kivitelezését. A tokaji bortermelőket tömörítő Tokaj Renaissance Egyesület korábban aláírásgyűjtésbe kezdett a beruházás ellen [2], és levelet írt a világörökségi minősítéseket kezelő, párizsi székhelyű UNESCO-nak is az ügyben. A tiltakozáshoz csatlakozott a Tokaji Bormívelők Egyesülete és a Tokaji Borút Egyesület is.
A szalmatüzelésű erőmű megépítése ellen foglalt állást Sólyom László köztársasági elnök is, aki közelmúltbéli zempléni országjárása során [3] úgy fogalmazott, a beruházás csak szabályozási hiányosságok miatt kaphatott zöld utat, és bírálta a szerencsi önkormányzat eljárását az ügyben. A helyszínen azonban nem a szerencsi erőműnek kijelölt területen, hanem az Aranyos-völgybe tervezett szivattyús energiatározó vízerőmű [4] környékén sétált. Borászok és környezetvédő szervezetek reményei szerint Tokaj lehet az új Zengő [5], ahol a köztársasági elnök gesztusértékű látogatása megakadályozza a környezetpusztító nagyberuházásokat.
A szerencsi szalmatüzelésű erőművet építő BHD Hőerőmű Zrt. viszont alaptalannak tartja a borászati egyesületek aggodalmait, és megtévesztőnek a tiltakozások alapjául szolgáló érveket. Közleményük szerint az erőmű kialakítása a Világörökségi Tervtanács véleményének figyelembe vételével történt, ennek eredményeképpen a létesítmény a 37-es úttól az eredeti terveknél távolabbra, a kazánházak pedig 6,5 méter mélyre kerültek, továbbá dombosítással és fásítással biztosítják, hogy az erőmű illeszkedjen a tájba. Az erőmű miatt óránként kevesebb, mint egy kamion fog érkezni Tokaj felől, a kibocsátás pedig nem gyakorol majd hatást a Tokaji borvidék mikroklímájára, állítják.
A beruházó szerint a 40 milliárd forintból épülő létesítmény 133 embernek ad majd munkát a helyszínen, és "több ezer mezőgazdaságban dolgozónak biztosít jobb megélhetést, összesen 3 milliárd forint többletjövedelem formájában". Az EU tagországok megújuló enerigatermelés növelésére vonatkozó vállalásai eredményeképpen sok ilyen erőmű fog létesülni Közép- és Kelet-Európában - hangoztatja a BHD Hőerőmű Zrt., amely több, ugyancsak biomassza-erőművek építését tervező céggel együtt tagja a tavaly alakult, Magda Sándor az MSZP-s országgyűlési képviselő által elnökölt Nemzeti Agrárenergetikai Szövetségnek.
Az egyik Aranyos-völgyi szivattyús energiatározót tervező vállalkozás, a SZET Kft. tulajdonosai szintén ebbe az érdekeltségi körbe tartoznak, a vállalkozás székhelye a BHD Zrt.-hez hasonlóan azonos a Hujber Ottó által elnökölt Intertraverz Zrt. székhelyével. A közelmúltban Medgyessy Péter is megjelent egy erőműcéggel a zempléni térségben: a volt miniszterelnök tízszázalékos tulajdonosa a Mádra bejegyzett Zempléni Villamosenergia Termelő Zrt.-nek. A 100 millió forintos alaptőkéjű vállalkozás tevékenységéről még semmi nem került nyilvánosságra.
A borászok és a helyi zöld szervezetek nem hisznek a tervezett beruházások környezetbarát voltában. Szerintük a zempléni térség válaszút elé érkezett, a kérdés az, hogy Magyarország egyik legérintetlenebb régiója a természetromboló iparosodás útjára lép, vagy természeti értékeiből, a tájat fejlesztve próbál megélni. Az első szalmatüzelésű erőmű ellen november 3-ra tüntetést szerveznek Szerencsen, és egy környezetvédő szervezet értesülése szerint néhány héten belül az UNESCO szakértői is a helyszínen tájékozódnak majd a zempléni beruházásokról.
2007. szeptember 1., szombat
Back to AVH
Az MSZP szigorítaná az egyesülési törvényt
MTI - ugyelet@mail.index..hu
| 2007. szeptember 01., szombat 13:03
Az MSZP kiegészítené az egyesülési törvényt a párizsi békeszerződés egyik pontjával, ami megtiltja a katonai jellegű szervezetek alakulását, ha azok veszélyeztetik a demokráciát. Szabó Zoltán és Török Zsolt az elmúlt hetek aggasztó eseményeivel magyarázta a javaslatot. Jelezték, hogy a gyűlöletbeszéd szankcionálása is folyamatban van.
Az egyesülési jogról szóló törvény módosítását javasolja Szabó Zoltán és Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselői, jelentette be Szabó Zoltán szombati sajtótájékoztatóján. A kormánypárti képviselők a párizsi békeszerződés azon pontjával javasolják kiegészíteni a kétharmados egyesülési törvényt, amely megtiltja a nép demokratikus jogait elvonó, fasiszta, katonai jellegű szervezetek megalakulását.
Szabó Zoltán közölte, azt is javasolják, a bírónak legyen mérlegelési joga, vagyis tagadhassa meg a szervezetek bejegyzését akkor, ha fennáll a veszélye, hogy a létrejövő szervezet mások jogainak és szabadságának sérelmét okozná. A bejegyzést akkor is meg lehetne tagadni, ha a benyújtott alapító okmány, alapszabály, választott jelszó és szimbólum ismeretében a bíró okkal következtet arra, hogy a szervezet létrejötte a párizsi békeszerződés negyedik cikkét sértené.
A párizsi békeszerződésből merítenek
Szabó Zoltán elmondta, a jelenlegi szabályozás szerint az egyesülési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, nem valósíthat meg bűncselekményt. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos hatalomgyakorlásra - idézte a politikus. Hozzátette, ezeket a szabályokat egészítenék ki az 1947-es párizsi békeszerződés egyik pontjával.
A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
A törvényben kihirdetett békeszerződés II. fejezetének 4. cikke szerint "Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól".
Szabó Zoltán a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy úgy gondolják, új helyzet van, világosan látható, hogy egyre inkább nyilvánosságot kapnak, egyre inkább a nyilvánosság elé mernek lépni azok a szélsőséges szervezetek, amelyek működését a Magyar Köztársaságnak a békeszerződés értelmében nem lenne szabad engedélyeznie.
Aggasztó események
A képviselő azt mondta, egyelőre nincs döntés arról, hogy a törvényjavaslatot milyen formában nyújtják be. Hozzátette, a frakció és a kormány a jövő héten konzultálni fog azokról a jogi lépésekről, amelyek az elmúlt hetek aggasztó eseményeinek gátat vethetnek. Utalt a Magyar Gárda megalakulására és a Szetey Gábor személyügyi államtitkárt az auschwitzi haláltábor bejárata előtt, rózsaszín háromszöggel ábrázoló fotómontázsra.
A politikus kitért arra, hogy az egyesülési törvény kétharmados támogatást igényel, azaz parlamenti elfogadása nem lehetséges a Fidesz nélkül. "Őszintén reméljük, hogy a Fidesz feladja eddigi tartózkodó álláspontját a szélsőjobboldali aggodalomra okot adó jelenségek, mozgalmak, politikai erők elítélése és az eléjük való gát emelése ügyében" - fogalmazott.
Előszedik a gyűlöletbeszédet is
Szabó Zoltán emlékeztetett rá, hogy szocialista képviselők tavasszal a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezték a gyűlöletbeszéd büntethetővé tétele miatt. A javaslatot az Országgyűlés bizottságai általános vitára alkalmasnak találták, a plenáris ülésen még nem kezdődött el a vita.
Az MSZP politikus elmondta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteki bejelentése ugyancsak a gyűlöletbeszéd szankcionálását tenné lehetővé a polgári törvénykönyvben.
2007. augusztus 30., csütörtök
A Magyar Gárda a demokráciát erősíti
Seres László
2007-08-30 09:20
A Magyar Gárda új minőség a magyar szélsőjobbos scene-ben, de nem azért, mert most nagyobb a "náciveszély", mint 15 éve, ugyanis nem nagyobb. A különbség az, hogy az ötletgazda Jobbiknak a Fidesz számos önkormányzatban szövetségese, a gárda alapítói között ismert fideszes, ill. polgári körös arcok vannak. A pártnak ezért valahogy viszonyulnia kellett hozzá, már generációs alapon is. Hát viszonyult.
Az elmúlt napokban megtörtént a csoda, amire a teljes magyar ballib und antifasiszta közeg vár, amióta Orbán Viktor 1993-ban elkezdte hosszú menetelését a liberális középről valahová teljesen máshová. Erre várt mindenki, amióta csak kontraszelektált fogaskerekes-árpádsávos lúzerek masírozgatnak a főváros közterein; hát most jól megtörtént: a Fidesz kisebb üzemzavarokkal ugyan, de elhatárolódott a Magyar Gárdától. Jó. És most?
Most az van, hogy ez senkit nem érdekel, ellenben a liberális értelmiség és a neves jogvédők színe-java hallgat, amikor a kormányfő a gárdisták ürügyén tiltó/szigorító jogszabályok megfontolására kéri fel a legfőbb ügyészt és az igazságügyi minisztert.
A gárda létrejötte fél Európában kiverte a biztosítékot, nem mindegy tehát, hogy a kormány és a társadalom antináci többsége hogyan reagál. Ám ha az antifasiszták csak a Fideszre húzzák rá a szélsőjobbos problematikát, az kényelmes önbecsapás: bármennyi évet hezitált is a Fidesz a szélsőjobb elítélésével, nem kizárólag nekik van dolguk az árpádsávok népével. Sőt. Mint minden kollektivista őrület, ez is közös gondunk.
*
Mindez persze semmiképpen se jelentse azt, hogy a magát konzervatívnak, polgárinak tartó párt ne tett volna meg mindent azért, hogy csupán karnyújtásnyi távolságban legyen azoktől a, khm, fiataloktól, akikkel az ember történelmi okokból kifolyólag nem szívesen korzózna együtt a Duna-parton. Sőt. A tavalyi Kossuth téri ősz az egy helyen és (szinte) egy időben tartott szélsőjobbos, ill. Fidesz-meetingekről is szólt, majd idén tavasszal Orbán Viktor látványosan rehabilitálta az árpádsávos lobogót a TV2-ben.
A Magyar Gárda új minőség a magyar szélsőjobbos scene-ben, de nem azért, mert most nagyobb a "náciveszély", mint 15 éve, ugyanis nem nagyobb. A különbség az, hogy az ötletgazda Jobbiknak a Fidesz számos önkormányzatban szövetségese, a gárda alapítói között ismert fideszes, ill. polgári körös arcok is vannak, a Jobbiknak pedig tudatos stratégiája mindenkit integrálni, aki akár csak fél centivel is jobbra áll a Fidesztől. A pártnak ezért valahogy viszonyulnia kellett hozzá, már generációs alapon is. Hát viszonyult.
Először még elintézték azzal, hogy bárki alapíthat egyesületet, csak tartsa be a törvényt (ami igaz, de esetünkben kevés). Aztán jött Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere: "nagyon rossz ötletnek tartom" a gárdát - jelentette ki a Heti Válasznak, ugyanis "tekintettel kell lenni azokra, akiknek az édesanyját, édesapját a nyilasok belelőtték a Dunába." A gárdaavatás napján Kubatov Gábor pártigazgató a Népszabadságban megerősítette: Lázár János a párt álláspontját képviselte, a Magyar Gárdától el kell határolódni.
A Für "Magyar Vagyok, Nem Miniszter" Lajos által lemenedzselt happening előtt a Fidesz felszólította a gárdistákat, tartsák be a törvényeket, majd a budapesti Fidesz részéről Pesti Imre és Tarlós István levélben rögzítették: "meggondolatlannak és elhibázottnak" tartják a gárda megalakítását, már azért is, mert így újra alkalom nyílik "a teljes konzervatív értékrendet összemosni valamivel", aminek ezek szerint nincs neve. Hétfőn aztán elhatárolódott Pokorni Zoltán és a párt ifjúsági tagozata is ("sem világlátásban, sem gondolkodásban nem értünk egyet a Magyar Gárdával"). Ezt akartuk? Ezt.
A Fidesznek innentől fogva egyszerűbb a dolga, mint tavaly ilyenkor: nyilván még ma délután kizárja Wittner Máriát a frakcióból, felmondja önkormányzati együttműködéseit a Jobbikkal, kerüli a fellépést olyan köztéren, amelynek a másik sarkában valakik zsidónak tartott közszereplőket listáznak, és elfelejti a 3-4 százaléknyi szélsőjobbos szavazat bekaszálását, mégiscsak európai néppárt. Ennél is fontosabb kérdés az, mi következik most a demokrácia egésze számára.
*
A demokráciát ugyanis az elmúlt 17 évben nem annyira a nyilasok fenyegették, hanem azok az állam- és közigazgatási szereplők, diszkrimináló vagy korrupt önkormányzatok, önkényes rendőrök, bírák vagy ügyészek, akik politikai vagy más, hasonlóan kiszámíthatatlan okból hagytak külsérelmi nyomot az intézményrendszeren, és így: a társadalmon, aláásva egész generációk bizodalmát a szabadságban.
Mindehhez hozzájön, hogy "náciveszély" ürügyén a ballib oldal visszatérő reflexe a szabadságjogok szűkítése, szigorítása, holott valaki egyszer már nyilvánosan örülhetne is annak, milyen liberális a magyar egyesülési jog, amelybe igen, belefér az is, hogy árpádsávos emberek fegyvertelen önképző gárdát alapíthatnak, ha egyébként betartják az alkotmányt. Ez van, és ez így van jól. A magyar jogszabályok – némely kulcsfontosságú Ab-határozat hátszelével - 17 év alatt nagyjából megfelelően kezelték a problémát.
A politika és a civil szféra azonban – és ez a kulcskérdés – egyáltalán nem. A szélsőjobbra adott megfelelő társadalmi választ, a lőgyakorlatokról vagy a szabad szólás határairól szóló diskurzust nem válthatja ki az, ha a miniszterelnök kvázi fenyegető jelleggel arra kéri a legfőbb ügyészt, "kísérje a részletekre is kiterjedő különös figyelemmel" a gárdát (lévén annak "működése veszélyezteti az ország nyugalmát és biztonságát"), ha egyszer a tiltás esélyei – egyelőre legalábbis – a nullával egyenlők. És ezt Gyurcsány is pontosan tudja.
"A pártállami időszak szabadsághiányára reagáló, a szabadságjogokat tartalmazó magyar jogszabályokból hiányzik az alkotmányos demokrácia egészséges önvédelme" – jelentette ki erre a gyors alkalmazkodóképességű Takács Albert miniszter, mintha nem tudná, hogy nem a jogszabályokból, hanem a társadalmat alkotó egyének jó részéből hiányzik az "egészséges önvédelem", a gondolat és a bátorság ereje ahhoz, hogy méltó választ adjanak a szélsőjobbos kihívásra.
*
"Nem lehet a gyűlölködő beszédről olyan törvényi tényállást alkotni, amely ne volna alkalmazható az indulatos társadalomkritikára is" – nyilatkozta két éve Kis János, és ami a szólásra igaz, igaz lehet az egyesülésre és a gyülekezésre is: a megcélzott nácik mellett-helyett, járulékos kárként, bármely kritikus civil szervezetet, egyesületet érhet retorzió.
A liberális filozófus 1996-ban, a Szabó Albert ügy kapcsán publikálta Szólásszabadság és náci beszéd című írását, amelyben büntetőjogi helyett határozott és markáns, de politikai és civil választ sürgetett a neonáci kihívásra. Egy 2003-as, Sólyom Lászlóval közösen írt cikkében megerősítette: "semmiféle jogi szigor nem pótolhatja a gyulölködő beszéd visszaszorításának legfontosabb eszközét: a politikai választ." Így igaz.
Eddig minden, nácikkal kapcsolatos társadalmi vita (például éppen a Kis János cikkeiről szóló) inkább erősítette, nem pedig gyengítette demokráciánk "egészséges önvédelmét". Ha a politikai válasz késik, vagy az intézményrendszer – rendőrség, bíróság, ügyészség – nem úgy működik, ahogy elvárható (márpedig késik és nem úgy működik, lásd fentebb), akkor tessék azzal matatni. Nem pedig azokkal a jogszabályokkal, amelyek 17 éve nem kevesebbet garantálnak, mint a rendszerváltást, a demokráciát és a szabadságot.
Gyurcsány ezúttal írt a koronáról
| 2007. augusztus 23., csütörtök
Miután a német kancellárnak elmondta, most blogjában is megírta a kormányfő, hogy miért zavarja a korona helye. Az elmúlt napokban három párt is elővette a korona-témát.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mai blogbejegyzésében részletesen ír arról, hogy a köztársasági eszmével összeegyeztethetetlennek tartja a Szent Korona Parlamentben tartását. 2001-ben a kormány látványos külsőségek között szállította a Szent István királynak tulajdonított koronát a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe. Az akkori ellenzék (az MSZP és az SZDSZ) már akkor ellenezte ezt. Most Gyurcsány Ferenc lényegében újra elővette a korabeli vita baloldali érveit.
A korona körüli vita azért jött elő újra, mert Gyurcsány Ferenc kedden a német kancellárnak panaszkodott az ékszer helyéről. Angela Merkelt budapesti látogatásakor a Parlamentben vezette körbe Gyurcsány, és a koronánál megállva ezt mondta: "Mélyen ellenzem, hogy ez itt van. " Elmondta, hogy "Orbán miniszterelnök" idején hozták mostani helyére, de nem viszik el, "mert az nem megy, hogy hozzuk meg visszük meg hozzuk". A beszéd közben a kormányfő kicsit zavarban volt, tördelte a kezeit, a kancellár pedig türelmesen hallgatta.
Csütörtöki blogbejegyzésében Gyurcsány arról ír, hogy a Szent Koronát a radikális jobboldal akarja az ország szimbólumává tenni, de ez nem helyes, mert nem fér össze a köztársasági eszménnyel. Harrach Péter KDNP-s képviselő sajtótájékoztatón reagált szerdán Gyurcsány Merkelnek mondott szavaira. "Az elefánt ismét besétált a porcelánboltba" - fogalmazott. Szerinte a korona az ország egységét szimbolizálja, és a kormányfő szavaival rombolta a nemzeti öntudatot.
A héten az SZDSZ-es Gusztos Péter is foglalkozott a koronával. Ő azt sérelmezte, hogy az augusztus 20-i tisztavatáson miért állították ki a korona másolatát. Szerinte az alkotmányra esküt tevő tiszteknek nem kellene e jelkép előtt felvonulniuk.
In-Kal
MNO irja:
Pártkötődéssel is rendelkeznek az őrző-védő cégek vezetői 2007. augusztus 8. 0:02
Miközben a kormánypárti sajtó a Jobbik kezdeményezésére létrehozott, fekete egyenruhás, Árpád-sávos címert viselő Magyar Gárdáról cikkezik, ismét náciveszéllyel riogatva a közvéleményt, Magyarországon számos olyan félkatonai szervezet létezik, fegyvertartási és használati engedéllyel és több ezer taggal, amelyek biztonsági cégek irányítása alatt tevékenykednek, sokszor együttműködve a rendőrséggel.
A Magyar Televízió (MTV) székházát az In-Kal Security nevű cég alkalmazásában dolgozó, fekete ruhát viselő „magánrendőrség" emberei védték a szeptember 18-i ostrom idején is. Az In-Kal héber kifejezés, a jelentése: biztos vonal. A nevet viselő magyar kft. Izrael minisztériumait és a világ nagy gyémánttőzsdéit védő cég magyarországi képviseleteként jött létre. Az In-Kal Security Kft. a rendezvénybiztosítás mellett mintegy kétszáz kiemelt objektum - köztük három minisztérium, számos állami vállalat és az MSZP ingatlanjai - védelmét látja el, de vállal magánnyomozást, lehallgatásmentesítést, még egy sor biztonságtechnikai feladatot és kiképzést is. A cég biztonsági őrei korábban több mint tíz évig őrködtek az MTK és az FTC futballmérkőzésein is. A Fradiszurkolókkal való kapcsolat azért sem mellékes, mert a sajtóhírek szerint az MTV székházának ostromában részt vettek az úgynevezett „futballhulligánok" is. Az In-Kal Security biztosította a kormány rendezvényeit október 23-án, amikor egy másik helyszínen, a Deák tér környékén a rendőrség kardlapokkal, könnygázgránátokkal és gumilövedékekkel tört rá az utcán tartózkodókra. A cég és a rendőrség közötti „bandaháborúról" viszont azért nem lehet beszélni, mert a társaságnak kiterjedt kapcsolata van a rendvédelmi szervekkel. A Heti Válasz információi szerint néhány éve a rendőrséggel közös bűnmegelőzési irodákat állított fel Budapesten, és kiképzési együttműködésben áll az ORFK különleges szolgálatával. Az In-Kal szaktanácsadó testületében találni Garamvölgyi Lászlót, az ORFK kommunikációs igazgatóját és Sárkány Istvánt, a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatójának helyettesét.
A NATO-beszállítói címet is megszerző, évi több milliárd forintos árbevételű, csaknem ezer „őrkatonát" foglalkoztató cég más szálakon is kapcsolódik a rendőrséghez. Alapító tagja a Szent György Közbiztonsági Alapítványnak - amely az Aral Hungária Kft., a Julius Meinl, Valenta László, Pintér Sándor egykori belügyminiszter volt kabinetfőnöke, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója és mások közreműködésével - a rendőrség támogatására jött létre 1999-ben. A vállalkozás szakmai főigazgatója 2003 óta Vágó Imréné, aki 1993-ban csepeli rendőrkapitány volt, de a cégben dolgozik Bökönyi István, a büntetés-végrehajtás korábbi országos parancsnoka is. A rendőrségtől sokan váltak félkatonai biztonsági szervezeteket irányító cégek vezetőivé a rendszerváltozás után. Bodrácska János volt budapesti rendőrfőkapitány például Reál-Véd Kft. néven hozott létre vagyonvédelmi céget, vaskos megbízásokat elnyerve a szocialista vezetésű angyalföldi önkormányzattól és a honvédségtől.
Czájder Gábor, a BRFK egykori gazdasági igazgatója jelenleg a Preventív Security Zrt. vezérigazgatója, Kecskeméti Sándor rendőrtiszt, a Belügyminisztérium KISZ-bizottságának volt titkára pedig a Group 4 Securicor Biztonsági Szolgálatok Zrt.-t irányítja.
Félkatonai szervezet felett őrködik az a Vörösmarti Mihály is, aki a nyolcvanas évek végén ráuszította a „Kádár-huszároknak" nevezett Forradalmi Rendőri Ezred tagjait a demokratikus ellenzékre. Vörösmarti Mihály Pajzs néven hozott létre biztonsági cégcsoportot.
A biztonsági őrkatonák foglalkoztatásából nem maradt ki Pintér Sándor volt rendőrfőkapitány, az Orbán-kormány belügyminisztere sem, aki a Civil Biztonsági Zrt. tulajdonosa és alapítója. Gyurcsány Ferenc rokonsága sem tartózkodott attól, hogy a vagyonvédelmi üzlet örve mögött fegyveres őrkatonákat is alkalmazó céget alapítson. Az S-Komplex Vagyonvédelmi Kft. egyik vezetője a kormányfő anyósának testvére, ifjú Apró Antal.
Az előző cégektől némileg eltérő célokkal, nem profitorientált üzleti vállalkozásként, hanem civil egyesületként jött létre két félkatonai jellegű szervezet a közelmúltban: a Kárpát-haza Nemzetőrség és a Magyar Gárda. A Jobbik által életre hívott, fekete egyenruhát és Árpád-sávos címert viselő Magyar Gárda megalakulásának hírére fasiszta veszélyről beszélnek a kormánypártok. A Fidesz viszont az egyesülés szabadságára hívta fel a figyelmet, míg a KDNP unalmasnak nevezte, hogy a liberálisok évek óta fasiszta veszélyt kiáltanak. Az ember- és vagyonvédelmet, valamint a nemzeti kultúrát és hagyományokat is védeni szándékozó szervezetek hangsúlyozták: az alkotmányosság és a törvények betartásával kívánnak tevékenykedni.
Munkatársunktól
Lasz György: az In-Kal nem véd MSZP-s politikusokat
2007.08.24
Klub Rádió
Az In-Kal nem látja el politikusok személyi védelmét, nem is kaptak ilyenre felkéréseket – jelentette ki a Klubrádió Kontra című műsorában Lasz György. Az In-Kal Security őrző-védő cég ügyvezetője. Hozzátette: MSZP-s rendezvényeken sem végeznek személyvédelmet, csak klasszikus rendezvénybiztosítási feladatokat látnak el.
border=0
border=0 border=0
A cégvezető elmondta: a vállalkozás tizenöt éve működik, és tíz – tizenegy éve látja el egyes minisztériumok védelmét, és ez idő alatt folyamatos volt a szerződéses kapcsolat.
A biztonsági szolgáltatás egy bizalmi szolgáltatás- szögezte le Lasz György, és hozzátette: minden magáncégnek, minden pártnak megvan a saját bizalmi szolgáltatója, amihez ragaszkodik. Az MSZP-vel több évre visszamenő a kapcsolat, de ez kizárólag klasszikus vagyonvédelmi, illetve rendezvénybiztosítási feladatokról szól. Kérdésre válaszolva elmondta: néhány millió forintos szerződésekről van szó, úgy mint a párt székházának védelméről, a rendezvények esetében pedig mindig külön megállapodás születik, néhány százezer forintos esetenkénti megbízásokról van szó.
Korábban a Fidesz frakcióigazgatója jelezte: pártja bizottsági vizsgálatot kezdeményez a szerintük az MSZP-hez kötődő őrző-védő cég tevékenységéről. Répássy Róbert azt mondta: néhány napja kiderült, hogy "az MSZP-hez ezer szállal köthető magánhadsereg emberei" jogellenes módon körülzártak egy büfét, miután a tulajdonos nem volt hajlandó 300 ezer forintot fizetni Veres János pénzügyminiszter fiainak. Erről az esetről az In-Kal ügyvezetője, Lasz György a Kontrában azt mondta: az adott rendezvényen, a fesztivál vendégeit irányították ahhoz a vendéglátóshoz, akinek volt szerződéses kapcsolata a rendezvénnyel. Hozzátette: az eset kapcsán nem indult rendőrségi eljárás, nem volt olyan önbíráskodás, ami ezt kiválthatta volna.
Lasz György kérdésekre válaszolva elmondta még: 2006 májusában, közbeszerzési pályázat során nyerték el az MTV őrző-védő feladatait, abban klasszikus vagyonvédelem szerepel; portai szolgálatot, ki és beléptetést végeznek. Esetleges zavargás esetén nem feladata a cégnek védelmet biztosítani, az rendőrségi feladat- tette hozzá. Kijelentette, ahhoz szükséges engedélyekkel, felszereltséggel nem is rendelkeznek.
Elmondta: a cégnek nincs páncélautója, nincs pénzfeldolgozási és pénzszállítási engedélye és kapacitása, tömegoszlató felszereltséggel nem rendelkezik, így az alkalmazottai sincsenek ilyenekkel ellátva.
Elmondta azt is, hogy sem a Posta sem az APEH nem volt ügyfelük, Felidézte azonban, hogy 1999-ben a BÁV Rt-vel élő szerződésüket egy-két nap vesztették el, az egy több száz milliós üzlet volt, és azt akkor a Defend vette át.
Lasz György – szintén kérdésre válaszolva határozottan cáfolta, hogy izraeli tulajdonosi háttere volna a In-Kal Security-nak. Ez egy klasszikus családi vállalkozás – jelentette ki, hozzátéve, nem is tervezi, hogy a tulajdonosi szerkezetet megváltoztassa. Elmondta azonban, hogy a 90-es évek elején az izraeli In-Kal biztonsági felszereléseit árusították, biztonságtechnikát forgalmaztak – ezzel a tevékenységgel azóta felhagytak, és azzal a céggel sincs kapcsolatuk azóta
Az "MSZP magánhadserege" és a tények
Az In-Kal Security őrző-védőcég az MSZP-nek több éve végez szolgáltatásokat, de ezek kizárólag klasszikus vagyonvédelmi, illetve rendezvénybiztosítási feladatok - mondta a Klubrádió Kontra című műsorában Lasz György, az In-Kal ügyvezetője. - Az In-Kal nem látja el politikusok személyi védelmét. MSZP-s rendezvényeken sem végeznek személyvédelmet.
A biztonsági szolgáltatás bizalmi szolgáltatás - szögezte le Lasz György, és hozzátette: minden magáncégnek, minden pártnak megvan a saját bizalmi szolgáltatója, amelyhez ragaszkodik.
Korábban a Fidesz vizsgálatot kezdeményezett, mert mint Répássy Róbert mondta: néhány napja kiderült, hogy "az MSZP-hez ezer szállal köthető magánhadsereg emberei" jogellenes módon körülzártak egy büfét, miután a tulajdonos nem volt hajlandó 300 ezer forintot fizetni Veres János pénzügyminiszter fiainak. Erről az esetről az In-Kal ügyvezetője a Kontrában azt mondta: a fesztivál vendégeit irányították ahhoz a vendéglátóshoz, akinek volt szerződéses kapcsolata a rendezvénnyel, és mivel nem történt semmilyen önbíráskodás, nem indult fremndőri eljárás.
2006 májusa óta az MTV-nek is nyújtanak őrző-védő szolgáltatást, zavargások esetén azonban - engedélyek és felszereltségg híján - nem intézkedhetnek.
Lasz György határozottan cáfolta, hogy izraeli tulajdonosi háttere volna a In-Kal Security-nak. A 90-es évek elején az izraeli In-Kal biztonsági felszereléseit árusították, biztonságtechnikát forgalmaztak – ezzel a tevékenységgel azóta felhagytak, és azzal a céggel sincs kapcsolatuk azóta.
2007. augusztus 29., szerda
Kóka Pumapöcs János
Ha a rosszindulatú köcsög segge bosszúvágytól viszket, akkor Kóka Jánost alakít:
Pumapöcs
szelsokozep.freeblog.hu
Kóka, ha így folytatja, akkor előbb-utóbb Kolozsvár polgármestere, vagy a Nagy-Románia Párt elnöke lesz. Nem járnának rosszul az erdélyi magyarok sem, mert ez a szerencsétlen néhány év alatt ugyanúgy tönkrevágná a román nacionalizmust, ahogy most szanálja az SZDSZ-ben megmaradt liberalizmust. Az egyéni szabadságjogok iránti el nem kötelezettségét már nem lehet kétségbe vonni az októberi rendőrterror után. Most pedig feketén-fehéren kiderült, hogy nemcsak az egyéni, de a kollektív szabadságjogoknak sem kifejezett barátja, legfeljebb annyira, mint Vadim Tudor és a Vasgárda.
Még ebben a velejéig romlott és kórosan ostoba parlamenti elitben is példátlan teljesítmény, amit ez a világ nyomorultja produkált. Nekimenni az erdélyi magyarság legfontosabb, erkölcsileg és politikailag is legitim törekvésének, az kulturálisan kb. az a szint, amikor hívatlanul átmegyünk valamelyik szomszédunkhoz, felmászunk az ebédlőasztalukra, és egy egészségeset szarunk az ünnepi abroszra, lehetőleg a kiskorú gyermekek szeme láttára. Politikailag meg az a kategória, amit már nem lehet minősíteni, mert hiába volt itt nyelvújítás, meg gengszter-rap, azokat a válogatott trágárságokat még nem szülte meg az édes anyanyelv, amelyeknek használata arányos és igazságos válasz lenne Kóka mélyen szántó primitívségére és butaságára.
Majdnem beleestem abba a csapdába, hogy ezt a bekezdést az autonómia törekvések igazolására, európai példák felsorolására használjam, de ezzel akaratlanul is azt a látszatot kelteném, mintha Kókát érdemes lenne komolyan venni, mintha ezzel a milliárdos pöccsel értelme lenne érdemi vitát folytatni ebben a kérdésben. Még azt a magasan szálló labdát sem fogom lecsapni, hogy a XX. század démonjaival folytatott SZDSZ-es hadviselés, hogyan jutott el abba a végső stádiumba, hogy míg itthon állandóan fasizmusról vizionál, addig külföldön fasisztoid nézetekkel kokettál, kollaborál, vagy a legenyhébb megközelítésben, politikai munícióval támogatja azt. Igazából annak sincs különösebb értelme, hogy most a komplett SZDSZ felelősségét kezdjem firtatni, mert ők 2010-ben fogják megfizetni annak az árát, hogy egy hatalommániás félkegyelműnek a kezébe helyezték sorsukat. Az a baj, hogy nemcsak ők, de az erdélyi magyarok is fizetni fognak miatta; mi itt az anyaországban, pedig már réges-rég perkáljuk a sikerember inkompetenciájának költségeit. Az élet alapvetően igazságtalan voltáról meg mi sem árulkodik jobban, minthogy ennek az ámokfutásnak az egyetlen nyertese éppen a mi Janink lesz, aki választások után visszavonul egy kőfallal és fegyveres biztonságiakkal védett kellemes adriai villába. Majd élete hátralévő, gondtalan semmittevésében azon fog elmélkedni: hogy a magyarok ennyire ostobák, vagy tényleg ő volt a politikai (gazdasági) szélhámosság Maradonája?
Sajnos a Puma visszavonulásáig még bőven van idő, számos alkalmat kínálva neki arra, hogy legközelebb megverje Malina Hedviget Szlovákiában, vagy magyar nyelvű helységnévtáblákat törjön össze Ukrajnában, esetleg Rúzsa Magdi szülőházát gyújtsa fel Szerbiában és ha más nincs, akkor Kínából importált növényvédőszert tonnaszám locsoljon az osztrák határnál a Rábába. Mert Ő egy igazi reformer, nem egy pumapöcs.
2007. augusztus 28., kedd
Szili Katalin, Magyar Gárda
Szili csatlakozik a KDNP-hez: "van akinek érdeke a figyelemelterelő félelemkeltés"
2007-08-26. 16:11:27
A házelnök véleménye szerint vannak akiknek érdekük a félelemkeltés, és az, hogy eltereljék a figyelmet az ország valós - széles összefogást igénylő - feladatairól - (ilyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, tesszük egyértelművé Szili szavait) mondta a Magyar Gárdával kapcsolatban Szili Katalin, gyakorlatilag megismételve a KDNP szavait.
A parlamenti pártoknak nemcsak az elhatárolódásban van felelősségük, hanem abban is, hogy megvizsgálják, vajon az érvényben lévő törvényeink megfelelő védelmet jelentenek-e minden olyan kezdeményezéssel szemben, amelyek magukban hordozzák az eszkalálódás veszélyét - tette hozzá az Országgyűlés elnöke. Valószínűleg pártelnöke félelemkeltő demagógiájára utalva.
(MTI)