Geszti Péter Nike faszát szopja

A Nike cenzúrázza az ARC-ot

Földes András - fa@mail.index..hu

| 2007. 08. 31., 18:56 |
A látogatók nem nézhetik meg azt a plakátot, amely a Nike állítólagos távol-keleti gyermekmunkásaival foglalkozik. A cég művészetkritikai osztálya ugyanis felülbírálta a zsűri döntését. A plakátkiállítás a szabad véleménynyilvánításról szól, legalábbis addig, amíg egy multi érdekeit nem sérti.

Tapasztalataim szerint a Nike sportruházat területén meglehetős tapasztalatra tett szert, az eddig azonban nem volt világos, hogy a cég művészi kérdésekben is szakértő. Kiderült ugyanis, hogy a sportruházat-gyártó önkéntes zsűriként vett részt az ARC plakátkiállítás munkájában, és kiszavazta annak egyik alkotását. Annak ellenére is, hogy a Nike nem zsűritagként, hanem támogatóként vett részt a programban.

A plakát egy cipőt varró, keleti gyereklányt ábrázol, felette a cég logójával és szlogenjével. Az ARC zsűrije beválogatta a munkát a Felvonulási téren kiállítandó ötven alkotás közé, amelyek közül az idei győztes kerül ki.

A szervezők a kiállítás előtt megkeresték a pályázót, hogy kérje a cég beleegyezését a logójuk és szlogenjük felhasználásához. A magát Slownak nevező alkotó viszont úgy vélte, szerinte egy önjogán létező műalkotásról, és nem tömegtermékről, sportszerről van szó, így a cégnek nincs beleszólása az ügybe. A szervezők azonban hangsúlyozták, hogy a Nike még nem látta a plakátot, de már elmondás alapján is idegenkednek tőle, így meg szeretnék ismerni ahhoz, hogy kiállítható legyen. Slow az engedélyek miatt tehát elküldte az évekkel ezelőtti botránnyal, a Nike ázsiai gyermekmunkásainak témájával foglalkozó tervet, és meglepő választ kapott.


Elvileg szabad pályázat
A cenzúrázott plakát"A kép, bár rebellis jellege ugyan szókimondó, de véleményünk szerint egyáltalán nem új gondolat. A tavalyi évben is megjelent már az ARC kiállításon hasonló pályamű; szerintünk az Ön képe, bár más a stílusa, nem mond annyival újabbat, hogy sokadszorra is érdekes legyen a közönség számára" - írta a Nike Slow-nak címzett levelében.

Ráadásul szerintük, mivel a rendezvény a cég kampányának a része, egyébként sem szerencsés a megjelentetése.

A levélben kifejtették még, hogy a plakát alapjául szolgáló botrány, amely szerint a Nike rossz körülmények közt, alacsony bérért dolgoztat távol-keleti gyermekmunkásokat, amúgy is nélkülöz minden alapot. (Ezt a szaksajtó egyébként nem így gondolja.)

A logó felhasználásához így nem járultak hozzá. Az ARC ezek után, arra hivatkozva, hogy a pályázati kiírás szerint a cégek logóinak használatához írásos engedély kell, levette a munkát a kiállítási listáról.

Slow válaszlevelében kifejtette, hogy szerinte a szponzoroknak nem feladatuk a művészetkritika. Egy ruházatgyártónak nem tiszte megállapítani, hogy újszerű-e egy műalkotás mondanivalója, vagy sem, mondta az Indexnek. "Ez elvileg egy szabad pályázat."

Slow mindazonáltal engedékeny volt, amikor megértéséről biztosította az ARC-szervezőket, hiszen nekik szponzoruk a cég. Így csak a Nike merev hozzáállásán lepődött meg.


Az ARC egyik szervezője, Bakos Gábor sajnálta, hogy a plakátot végül nem állíthatták ki. "Rengeteget dolgoztunk, hogy a cég és a pályázó megegyezzenek. De a kiírásban szerepelt, hogy a pályázóknak maguknak kell beszerezniük az engedélyt."

Bakos, aki egyébként a Képzőművészeti Egyetem tanára is, mindazonáltal értetlenségét fejezte ki, hogy Slow nem akarta megváltoztatni a munkáját, és valami kevésbé direkt utalással helyettesíteni a logót és szlogent. "Nem egyszerű utalni a Nike-logóra, de valahogy meg lehetett volna oldani, és akkor kiállíthattuk volna."

Így viszont a cég az ARC-ot és a pályázót is beperelhette volna, magyarázta radikális lépésüket, aminek eredményeképpen jelenleg egyedül ebben a cikkben látható a zsűri által kiállításra szavazott plakát.

Click Here to Read More

Gyurcsány megköszönheti a Magyar Gárdának

Tóth-Szenesi Attila - tszenesi@mail.index..hu
| 2007. 08. 30., 14:04 |


Nincs semmi meglepő abban, ahogy az MSZP reagált a Magyar Gárda megalakulására. Jól felépített kampányba kezdtek, eddigi csúcspontja szerdán volt, amikor az összes kormánytag (vagy az őt helyettesítő államtitkár) szólt egy-két szót a fasiszta veszélyről.

A pártnak kapóra jött a kormányzás kellős közepén – messze még a választás, eredmények még nincsenek, az életszínvonal romlik, a hangulat nem rózsás –, hogy fasisztaveszéllyel lehet riogatni. A baloldaltól egyébként sem idegen ez. Az Antall-, majd a Boross-kormány idején az MSZP saját legitimációjára használta fel Csurka, előbb MDF-en belüli, majd kívüli mozgalmát, bepalizta az 1990-ben még harcos antikommunista SZDSZ-t. Ernyőt nyitottak a barna eső elleni védekezésül, kedvelt társasági téma volt a választások elhalasztásának, netán elcsalásának réme.

Egy dologban nem ismer tréfát, ez pedig a fasizmus. Hornék nem különösebben játszottak rá a fasisztaveszélyre, mert a ’98-as választások előtt biztosak voltak benne, hogy enélkül is nyernek. Aztán jött Medgyessy, aki aligha győzött volna, ha nincs Kövér köteles beszéde, és az azt nyilvánosságra hozó szocialista országgyűlési képviselő.

Gyurcsány annyiban más elődeinél, hogy tudatosan egy olyan államférfi pózát vette magára, aki hajlandó elismerni gyengeségeit, de egy dologban nem ismer tréfát, ez pedig a fasizmus. És nem elég neki, hogy éles szavakkal elítéli a rossz időkre emlékeztető csoportokat, folyamatos elhatárolódást vár az egész politikai osztálytól, beleértve az ellenzéket is.

Mostani akciójával már a forró őszre készül. Ha valamelyik kormányellenes tüntetésen felbukkan egy népi táncos ruhába bújtatott gárdista, aki habzó szájjal követeli Gyurcsány takarodását, akkor majd azt lehet mondani drámai hangon napirend előtt a parlamentben, hogy „a fasiszta csőcselék a vesztemet akarja, de én nem hátrálok meg a szélsőjobboldal előtt, nem hagyom veszni drága hazámat”. Gyurcsányból pedig sokaknak elegük van, de éppen az árpádsávos zászlósok miatt nem mennek le a térre tüntetni, nem akarnak rossz társaságba keveredni.

Gyurcsány okosan csinálja, mert leszámítva a szocialisták mellett minden körülmények között kitartó kemény magot (a közvélemény-kutatásokból látjuk, ez a választók körülbelül 18 százaléka, ennyi emberrel választást nyerni nem lehet), a mocsár nagy részét az tartja vissza a Fidesztől, hogy elhiszi: a párt a szélsőjobboldallal kokettál.

Márcsak azért is, mert tényleg kokettál. Wittner Mária, a párt parlamenti képviselője tényleg beszélt a gárdaavatón, de például Orbán elnök is többször fogta pártját a radikálisok szimbólumának számító árpádsávos zászlónak, és bizonyára az sem véletlen, hogy legújabb könyvének borítóján olyan közelről szerepel a nemzeti címer, hogy igen hangsúlyosan látszanak a vörös-ezüst sávok.

Mindazonáltal senki ne gondolja, hogy a Fidesz vezérkara tapsikolt örömében, hogy megalakult a Magyar Gárda. A forgatókönyvet ismerniük kellett, mégis úgy tesznek, mintha nem a saját politikai jövőjük lenne a tét. A fasizstaveszély előrángatásával, láttuk, választást lehet nyerni, és ami most folyik, az már akár a 2010-es kampány része is lehet, és ebben a Fidesz vesztésre áll.

A Fidesz két jelentősen politikusa elhatárolódott már a Gárdától, de Pokorni Zoltán és Lázár János (Hódmezővásárhely polgármestere) sem tartozik Orbán belső köréhez. Ráadásul nyilván nem véletlenül esett Pokornira a választás. A mérsékelt szavazók felé lehet azt kommunikálni, hogy "tessék, elhatáorlódtunk", de a radikálisokat sem vesztik el, hiszen ők csak legyintenek, hogy "a Pokorni mindig is liberális volt". Szijjártó Péter szóvivő meg azt ismételgeti: a Magyar Gárda törvényesen működő, bejegyzett szervezet.

Nyilván nem véletlenül esett Pokornira a választás. A Fidesz, leszámítva liberális korszakukat, még egyszer sem merte meglépni azt, hogy versenyre kel az MSZP-vel, és elsőként kiált náciveszélyt. Nem azért, mert annyira jóérzésűek lennének, hogy nem akarnak visszaélni az igazi nácizmus sok millió áldozatának emlékével, hanem mert attól tartanak: elveszítik azokat a választókat, akik csak azért nem szavaznak az aktuális rossz fiúkra (MIÉP, Jobbik, MIÉP-Jobbik), mert félnek, kárba vész szavazatuk azzal, hogy nem kerülnének be a parlamentbe. De azt még soha nem próbálta ki a Fidesz, hogy mi lenne akkor, ha az ingadozókat próbálná meg elhappolni Gyurcsányék elől, azokat, akikért a mostani hisztériakeltés zajlik, akik pillanatnyilag nem tudják elképzelni magukról, hogy újra az MSZP-re szavazzanak, de elég nekik egy árpádsávos zászló látványa a Fidesz nagygyűlésen, és ezért, némi undorral ugyan, de inkább mégis az MSZP-re szavaznak. Lehet, hogy Orbánék ezzel parlamenti pártot csinálnának a Jobbikból, viszont megszabadulnának az árpádsávos hordáktól, és ezzel olyan választói réteget érnének el, amit eddig csak 1998-ban tudtak mozgósítani.

Ha a közvélemény-kutatásokat, valamint a MIÉP és Jobbik rendezvényeinek látogatottságát vesszük alapul, akkor Magyarországon nincs szélsőjobboldali veszély. A 2006-os választáson a MIÉP-Jobbik listájára 119 007 ember szavazott, ez a választók 2,2 százaléka volt. A közvélemény-kutatások a két párt eredményét gyakorlatilag nem mérik, az összes parlamenten kívüli erőnek van – Munkáspárttól az Élőláncig – nagyjából három százalékos támogatottsága.

Ami igazán veszélyes, azok a Jobbik vidéki portyái. Szélsőjobboldali portálokon lehet olvasni beszámolókat arról, hogy már a Gárda megalakulása előtt is felkerestek olyan falvakat, ahol úgy gondolták, hogy a cigányok bántják a magyarokat. Ilyenkor lassan végiggurultak árpádsávos zászlóikkal díszített autóikkal a településeken, úgymond, a magyarok védelmében, majd hazamentek. Az MSZP ilyenkor nem tiltakozott, mivel hétköznapi cigányellenességben nincs nagy különbség a két nagy párt szavazótábora között. A cigányok integrálása és ha kell, megvédése, és nem a szélsőjobboldallal való riogatás lenne az a feladat, ami érdemes lenne a kormány kiemelt figyelmére. Csakhogy ezzel választást nem lehet nyerni.

A Medián friss felmérése szerint az most az emberek kisebb része gondolja úgy, hogy az antiszemita, nyilas nézeteket hangoztató csoportok veszélyesek lehetnek a demokráciára, mint tíz évvel ezelőtt. És ezért paradox módon az MSZP a felelős, mert ha egyszer tényleg baj lesz, akkor nem lesznek már szavaik a helyzetre, mert mindet elpuffogtatták az aktuális választási győzelmek érdekében.

Click Here to Read More

A Magyar Gárda a demokráciát erősíti

Seres László
2007-08-30 09:20


A Magyar Gárda új minőség a magyar szélsőjobbos scene-ben, de nem azért, mert most nagyobb a "náciveszély", mint 15 éve, ugyanis nem nagyobb. A különbség az, hogy az ötletgazda Jobbiknak a Fidesz számos önkormányzatban szövetségese, a gárda alapítói között ismert fideszes, ill. polgári körös arcok vannak. A pártnak ezért valahogy viszonyulnia kellett hozzá, már generációs alapon is. Hát viszonyult.


Az elmúlt napokban megtörtént a csoda, amire a teljes magyar ballib und antifasiszta közeg vár, amióta Orbán Viktor 1993-ban elkezdte hosszú menetelését a liberális középről valahová teljesen máshová. Erre várt mindenki, amióta csak kontraszelektált fogaskerekes-árpádsávos lúzerek masírozgatnak a főváros közterein; hát most jól megtörtént: a Fidesz kisebb üzemzavarokkal ugyan, de elhatárolódott a Magyar Gárdától. Jó. És most?

Most az van, hogy ez senkit nem érdekel, ellenben a liberális értelmiség és a neves jogvédők színe-java hallgat, amikor a kormányfő a gárdisták ürügyén tiltó/szigorító jogszabályok megfontolására kéri fel a legfőbb ügyészt és az igazságügyi minisztert.

A gárda létrejötte fél Európában kiverte a biztosítékot, nem mindegy tehát, hogy a kormány és a társadalom antináci többsége hogyan reagál. Ám ha az antifasiszták csak a Fideszre húzzák rá a szélsőjobbos problematikát, az kényelmes önbecsapás: bármennyi évet hezitált is a Fidesz a szélsőjobb elítélésével, nem kizárólag nekik van dolguk az árpádsávok népével. Sőt. Mint minden kollektivista őrület, ez is közös gondunk.

*

Mindez persze semmiképpen se jelentse azt, hogy a magát konzervatívnak, polgárinak tartó párt ne tett volna meg mindent azért, hogy csupán karnyújtásnyi távolságban legyen azoktől a, khm, fiataloktól, akikkel az ember történelmi okokból kifolyólag nem szívesen korzózna együtt a Duna-parton. Sőt. A tavalyi Kossuth téri ősz az egy helyen és (szinte) egy időben tartott szélsőjobbos, ill. Fidesz-meetingekről is szólt, majd idén tavasszal Orbán Viktor látványosan rehabilitálta az árpádsávos lobogót a TV2-ben.

A Magyar Gárda új minőség a magyar szélsőjobbos scene-ben, de nem azért, mert most nagyobb a "náciveszély", mint 15 éve, ugyanis nem nagyobb. A különbség az, hogy az ötletgazda Jobbiknak a Fidesz számos önkormányzatban szövetségese, a gárda alapítói között ismert fideszes, ill. polgári körös arcok is vannak, a Jobbiknak pedig tudatos stratégiája mindenkit integrálni, aki akár csak fél centivel is jobbra áll a Fidesztől. A pártnak ezért valahogy viszonyulnia kellett hozzá, már generációs alapon is. Hát viszonyult.

Először még elintézték azzal, hogy bárki alapíthat egyesületet, csak tartsa be a törvényt (ami igaz, de esetünkben kevés). Aztán jött Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere: "nagyon rossz ötletnek tartom" a gárdát - jelentette ki a Heti Válasznak, ugyanis "tekintettel kell lenni azokra, akiknek az édesanyját, édesapját a nyilasok belelőtték a Dunába." A gárdaavatás napján Kubatov Gábor pártigazgató a Népszabadságban megerősítette: Lázár János a párt álláspontját képviselte, a Magyar Gárdától el kell határolódni.

A Für "Magyar Vagyok, Nem Miniszter" Lajos által lemenedzselt happening előtt a Fidesz felszólította a gárdistákat, tartsák be a törvényeket, majd a budapesti Fidesz részéről Pesti Imre és Tarlós István levélben rögzítették: "meggondolatlannak és elhibázottnak" tartják a gárda megalakítását, már azért is, mert így újra alkalom nyílik "a teljes konzervatív értékrendet összemosni valamivel", aminek ezek szerint nincs neve. Hétfőn aztán elhatárolódott Pokorni Zoltán és a párt ifjúsági tagozata is ("sem világlátásban, sem gondolkodásban nem értünk egyet a Magyar Gárdával"). Ezt akartuk? Ezt.

A Fidesznek innentől fogva egyszerűbb a dolga, mint tavaly ilyenkor: nyilván még ma délután kizárja Wittner Máriát a frakcióból, felmondja önkormányzati együttműködéseit a Jobbikkal, kerüli a fellépést olyan köztéren, amelynek a másik sarkában valakik zsidónak tartott közszereplőket listáznak, és elfelejti a 3-4 százaléknyi szélsőjobbos szavazat bekaszálását, mégiscsak európai néppárt. Ennél is fontosabb kérdés az, mi következik most a demokrácia egésze számára.

*

A demokráciát ugyanis az elmúlt 17 évben nem annyira a nyilasok fenyegették, hanem azok az állam- és közigazgatási szereplők, diszkrimináló vagy korrupt önkormányzatok, önkényes rendőrök, bírák vagy ügyészek, akik politikai vagy más, hasonlóan kiszámíthatatlan okból hagytak külsérelmi nyomot az intézményrendszeren, és így: a társadalmon, aláásva egész generációk bizodalmát a szabadságban.

Mindehhez hozzájön, hogy "náciveszély" ürügyén a ballib oldal visszatérő reflexe a szabadságjogok szűkítése, szigorítása, holott valaki egyszer már nyilvánosan örülhetne is annak, milyen liberális a magyar egyesülési jog, amelybe igen, belefér az is, hogy árpádsávos emberek fegyvertelen önképző gárdát alapíthatnak, ha egyébként betartják az alkotmányt. Ez van, és ez így van jól. A magyar jogszabályok – némely kulcsfontosságú Ab-határozat hátszelével - 17 év alatt nagyjából megfelelően kezelték a problémát.

A politika és a civil szféra azonban – és ez a kulcskérdés – egyáltalán nem. A szélsőjobbra adott megfelelő társadalmi választ, a lőgyakorlatokról vagy a szabad szólás határairól szóló diskurzust nem válthatja ki az, ha a miniszterelnök kvázi fenyegető jelleggel arra kéri a legfőbb ügyészt, "kísérje a részletekre is kiterjedő különös figyelemmel" a gárdát (lévén annak "működése veszélyezteti az ország nyugalmát és biztonságát"), ha egyszer a tiltás esélyei – egyelőre legalábbis – a nullával egyenlők. És ezt Gyurcsány is pontosan tudja.

"A pártállami időszak szabadsághiányára reagáló, a szabadságjogokat tartalmazó magyar jogszabályokból hiányzik az alkotmányos demokrácia egészséges önvédelme" – jelentette ki erre a gyors alkalmazkodóképességű Takács Albert miniszter, mintha nem tudná, hogy nem a jogszabályokból, hanem a társadalmat alkotó egyének jó részéből hiányzik az "egészséges önvédelem", a gondolat és a bátorság ereje ahhoz, hogy méltó választ adjanak a szélsőjobbos kihívásra.

*

"Nem lehet a gyűlölködő beszédről olyan törvényi tényállást alkotni, amely ne volna alkalmazható az indulatos társadalomkritikára is" – nyilatkozta két éve Kis János, és ami a szólásra igaz, igaz lehet az egyesülésre és a gyülekezésre is: a megcélzott nácik mellett-helyett, járulékos kárként, bármely kritikus civil szervezetet, egyesületet érhet retorzió.

A liberális filozófus 1996-ban, a Szabó Albert ügy kapcsán publikálta Szólásszabadság és náci beszéd című írását, amelyben büntetőjogi helyett határozott és markáns, de politikai és civil választ sürgetett a neonáci kihívásra. Egy 2003-as, Sólyom Lászlóval közösen írt cikkében megerősítette: "semmiféle jogi szigor nem pótolhatja a gyulölködő beszéd visszaszorításának legfontosabb eszközét: a politikai választ." Így igaz.

Eddig minden, nácikkal kapcsolatos társadalmi vita (például éppen a Kis János cikkeiről szóló) inkább erősítette, nem pedig gyengítette demokráciánk "egészséges önvédelmét". Ha a politikai válasz késik, vagy az intézményrendszer – rendőrség, bíróság, ügyészség – nem úgy működik, ahogy elvárható (márpedig késik és nem úgy működik, lásd fentebb), akkor tessék azzal matatni. Nem pedig azokkal a jogszabályokkal, amelyek 17 éve nem kevesebbet garantálnak, mint a rendszerváltást, a demokráciát és a szabadságot.

Click Here to Read More

Gyurcsány ezúttal írt a koronáról

Index

| 2007. augusztus 23., csütörtök
Miután a német kancellárnak elmondta, most blogjában is megírta a kormányfő, hogy miért zavarja a korona helye. Az elmúlt napokban három párt is elővette a korona-témát.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mai blogbejegyzésében részletesen ír arról, hogy a köztársasági eszmével összeegyeztethetetlennek tartja a Szent Korona Parlamentben tartását. 2001-ben a kormány látványos külsőségek között szállította a Szent István királynak tulajdonított koronát a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe. Az akkori ellenzék (az MSZP és az SZDSZ) már akkor ellenezte ezt. Most Gyurcsány Ferenc lényegében újra elővette a korabeli vita baloldali érveit.

A korona körüli vita azért jött elő újra, mert Gyurcsány Ferenc kedden a német kancellárnak panaszkodott az ékszer helyéről. Angela Merkelt budapesti látogatásakor a Parlamentben vezette körbe Gyurcsány, és a koronánál megállva ezt mondta: "Mélyen ellenzem, hogy ez itt van. " Elmondta, hogy "Orbán miniszterelnök" idején hozták mostani helyére, de nem viszik el, "mert az nem megy, hogy hozzuk meg visszük meg hozzuk". A beszéd közben a kormányfő kicsit zavarban volt, tördelte a kezeit, a kancellár pedig türelmesen hallgatta.

Csütörtöki blogbejegyzésében Gyurcsány arról ír, hogy a Szent Koronát a radikális jobboldal akarja az ország szimbólumává tenni, de ez nem helyes, mert nem fér össze a köztársasági eszménnyel. Harrach Péter KDNP-s képviselő sajtótájékoztatón reagált szerdán Gyurcsány Merkelnek mondott szavaira. "Az elefánt ismét besétált a porcelánboltba" - fogalmazott. Szerinte a korona az ország egységét szimbolizálja, és a kormányfő szavaival rombolta a nemzeti öntudatot.

A héten az SZDSZ-es Gusztos Péter is foglalkozott a koronával. Ő azt sérelmezte, hogy az augusztus 20-i tisztavatáson miért állították ki a korona másolatát. Szerinte az alkotmányra esküt tevő tiszteknek nem kellene e jelkép előtt felvonulniuk.

Click Here to Read More

In-Kal

sze, 2007/08/08 - 09:43 - johannes

MNO irja:

Pártkötődéssel is rendelkeznek az őrző-védő cégek vezetői 2007. augusztus 8. 0:02

Miközben a kormánypárti sajtó a Jobbik kezdeményezésére létrehozott, fekete egyenruhás, Árpád-sávos címert viselő Magyar Gárdáról cikkezik, ismét náciveszéllyel riogatva a közvéleményt, Magyarországon számos olyan félkatonai szervezet létezik, fegyvertartási és használati engedéllyel és több ezer taggal, amelyek biztonsági cégek irányítása alatt tevékenykednek, sokszor együttműködve a rendőrséggel.
A Magyar Televízió (MTV) székházát az In-Kal Security nevű cég alkalmazásában dolgozó, fekete ruhát viselő „magánrendőrség" emberei védték a szeptember 18-i ostrom idején is. Az In-Kal héber kifejezés, a jelentése: biztos vonal. A nevet viselő magyar kft. Izrael minisztériumait és a világ nagy gyémánttőzsdéit védő cég magyarországi képviseleteként jött létre. Az In-Kal Security Kft. a rendezvénybiztosítás mellett mintegy kétszáz kiemelt objektum - köztük három minisztérium, számos állami vállalat és az MSZP ingatlanjai - védelmét látja el, de vállal magánnyomozást, lehallgatásmentesítést, még egy sor biztonságtechnikai feladatot és kiképzést is. A cég biztonsági őrei korábban több mint tíz évig őrködtek az MTK és az FTC futballmérkőzésein is. A Fradiszurkolókkal való kapcsolat azért sem mellékes, mert a sajtóhírek szerint az MTV székházának ostromában részt vettek az úgynevezett „futballhulligánok" is. Az In-Kal Security biztosította a kormány rendezvényeit október 23-án, amikor egy másik helyszínen, a Deák tér környékén a rendőrség kardlapokkal, könnygázgránátokkal és gumilövedékekkel tört rá az utcán tartózkodókra. A cég és a rendőrség közötti „bandaháborúról" viszont azért nem lehet beszélni, mert a társaságnak kiterjedt kapcsolata van a rendvédelmi szervekkel. A Heti Válasz információi szerint néhány éve a rendőrséggel közös bűnmegelőzési irodákat állított fel Budapesten, és kiképzési együttműködésben áll az ORFK különleges szolgálatával. Az In-Kal szaktanácsadó testületében találni Garamvölgyi Lászlót, az ORFK kommunikációs igazgatóját és Sárkány Istvánt, a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatójának helyettesét.
A NATO-beszállítói címet is megszerző, évi több milliárd forintos árbevételű, csaknem ezer „őrkatonát" foglalkoztató cég más szálakon is kapcsolódik a rendőrséghez. Alapító tagja a Szent György Közbiztonsági Alapítványnak - amely az Aral Hungária Kft., a Julius Meinl, Valenta László, Pintér Sándor egykori belügyminiszter volt kabinetfőnöke, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója és mások közreműködésével - a rendőrség támogatására jött létre 1999-ben. A vállalkozás szakmai főigazgatója 2003 óta Vágó Imréné, aki 1993-ban csepeli rendőrkapitány volt, de a cégben dolgozik Bökönyi István, a büntetés-végrehajtás korábbi országos parancsnoka is. A rendőrségtől sokan váltak félkatonai biztonsági szervezeteket irányító cégek vezetőivé a rendszerváltozás után. Bodrácska János volt budapesti rendőrfőkapitány például Reál-Véd Kft. néven hozott létre vagyonvédelmi céget, vaskos megbízásokat elnyerve a szocialista vezetésű angyalföldi önkormányzattól és a honvédségtől.
Czájder Gábor, a BRFK egykori gazdasági igazgatója jelenleg a Preventív Security Zrt. vezérigazgatója, Kecskeméti Sándor rendőrtiszt, a Belügyminisztérium KISZ-bizottságának volt titkára pedig a Group 4 Securicor Biztonsági Szolgálatok Zrt.-t irányítja.
Félkatonai szervezet felett őrködik az a Vörösmarti Mihály is, aki a nyolcvanas évek végén ráuszította a „Kádár-huszároknak" nevezett Forradalmi Rendőri Ezred tagjait a demokratikus ellenzékre. Vörösmarti Mihály Pajzs néven hozott létre biztonsági cégcsoportot.
A biztonsági őrkatonák foglalkoztatásából nem maradt ki Pintér Sándor volt rendőrfőkapitány, az Orbán-kormány belügyminisztere sem, aki a Civil Biztonsági Zrt. tulajdonosa és alapítója. Gyurcsány Ferenc rokonsága sem tartózkodott attól, hogy a vagyonvédelmi üzlet örve mögött fegyveres őrkatonákat is alkalmazó céget alapítson. Az S-Komplex Vagyonvédelmi Kft. egyik vezetője a kormányfő anyósának testvére, ifjú Apró Antal.
Az előző cégektől némileg eltérő célokkal, nem profitorientált üzleti vállalkozásként, hanem civil egyesületként jött létre két félkatonai jellegű szervezet a közelmúltban: a Kárpát-haza Nemzetőrség és a Magyar Gárda. A Jobbik által életre hívott, fekete egyenruhát és Árpád-sávos címert viselő Magyar Gárda megalakulásának hírére fasiszta veszélyről beszélnek a kormánypártok. A Fidesz viszont az egyesülés szabadságára hívta fel a figyelmet, míg a KDNP unalmasnak nevezte, hogy a liberálisok évek óta fasiszta veszélyt kiáltanak. Az ember- és vagyonvédelmet, valamint a nemzeti kultúrát és hagyományokat is védeni szándékozó szervezetek hangsúlyozták: az alkotmányosság és a törvények betartásával kívánnak tevékenykedni.

Munkatársunktól

Click Here to Read More

Lasz György: az In-Kal nem véd MSZP-s politikusokat

 2007.08.24
Klub Rádió

Az In-Kal nem látja el politikusok személyi védelmét, nem is kaptak ilyenre felkéréseket – jelentette ki a Klubrádió Kontra című műsorában Lasz György. Az In-Kal Security őrző-védő cég ügyvezetője. Hozzátette: MSZP-s rendezvényeken sem végeznek személyvédelmet, csak klasszikus rendezvénybiztosítási feladatokat látnak el.
border=0
border=0 border=0
A cégvezető elmondta: a vállalkozás tizenöt éve működik, és tíz – tizenegy éve látja el egyes minisztériumok védelmét, és ez idő alatt folyamatos volt a szerződéses kapcsolat.
A biztonsági szolgáltatás egy bizalmi szolgáltatás- szögezte le Lasz György, és hozzátette: minden magáncégnek, minden pártnak megvan a saját bizalmi szolgáltatója, amihez ragaszkodik. Az MSZP-vel több évre visszamenő a kapcsolat, de ez kizárólag klasszikus vagyonvédelmi, illetve rendezvénybiztosítási feladatokról szól. Kérdésre válaszolva elmondta: néhány millió forintos szerződésekről van szó, úgy mint a párt székházának védelméről, a rendezvények esetében pedig mindig külön megállapodás születik, néhány százezer forintos esetenkénti megbízásokról van szó.
Korábban a Fidesz frakcióigazgatója jelezte: pártja bizottsági vizsgálatot kezdeményez a szerintük az MSZP-hez kötődő őrző-védő cég tevékenységéről. Répássy Róbert azt mondta: néhány napja kiderült, hogy "az MSZP-hez ezer szállal köthető magánhadsereg emberei" jogellenes módon körülzártak egy büfét, miután a tulajdonos nem volt hajlandó 300 ezer forintot fizetni Veres János pénzügyminiszter fiainak. Erről az esetről az In-Kal ügyvezetője, Lasz György a Kontrában azt mondta: az adott rendezvényen, a fesztivál vendégeit irányították ahhoz a vendéglátóshoz, akinek volt szerződéses kapcsolata a rendezvénnyel. Hozzátette: az eset kapcsán nem indult rendőrségi eljárás, nem volt olyan önbíráskodás, ami ezt kiválthatta volna.
Lasz György kérdésekre válaszolva elmondta még: 2006 májusában, közbeszerzési pályázat során nyerték el az MTV őrző-védő feladatait, abban klasszikus vagyonvédelem szerepel; portai szolgálatot, ki és beléptetést végeznek. Esetleges zavargás esetén nem feladata a cégnek védelmet biztosítani, az rendőrségi feladat- tette hozzá. Kijelentette, ahhoz szükséges engedélyekkel, felszereltséggel nem is rendelkeznek.
Elmondta: a cégnek nincs páncélautója, nincs pénzfeldolgozási és pénzszállítási engedélye és kapacitása, tömegoszlató felszereltséggel nem rendelkezik, így az alkalmazottai sincsenek ilyenekkel ellátva.
Elmondta azt is, hogy sem a Posta sem az APEH nem volt ügyfelük, Felidézte azonban, hogy 1999-ben a BÁV Rt-vel élő szerződésüket egy-két nap vesztették el, az egy több száz milliós üzlet volt, és azt akkor a Defend vette át.
Lasz György – szintén kérdésre válaszolva határozottan cáfolta, hogy izraeli tulajdonosi háttere volna a In-Kal Security-nak. Ez egy klasszikus családi vállalkozás – jelentette ki, hozzátéve, nem is tervezi, hogy a tulajdonosi szerkezetet megváltoztassa. Elmondta azonban, hogy a 90-es évek elején az izraeli In-Kal biztonsági felszereléseit árusították, biztonságtechnikát forgalmaztak – ezzel a tevékenységgel azóta felhagytak, és azzal a céggel sincs kapcsolatuk azóta

Click Here to Read More

Az "MSZP magánhadserege" és a tények

Lapzsemle • 2007. augusztus 25.
Az In-Kal Security őrző-védőcég az MSZP-nek több éve végez szolgáltatásokat, de ezek kizárólag klasszikus vagyonvédelmi, illetve rendezvénybiztosítási feladatok - mondta a Klubrádió Kontra című műsorában Lasz György, az In-Kal ügyvezetője. - Az In-Kal nem látja el politikusok személyi védelmét. MSZP-s rendezvényeken sem végeznek személyvédelmet.

A biztonsági szolgáltatás bizalmi szolgáltatás - szögezte le Lasz György, és hozzátette: minden magáncégnek, minden pártnak megvan a saját bizalmi szolgáltatója, amelyhez ragaszkodik.

Korábban a Fidesz vizsgálatot kezdeményezett, mert mint Répássy Róbert mondta: néhány napja kiderült, hogy "az MSZP-hez ezer szállal köthető magánhadsereg emberei" jogellenes módon körülzártak egy büfét, miután a tulajdonos nem volt hajlandó 300 ezer forintot fizetni Veres János pénzügyminiszter fiainak. Erről az esetről az In-Kal ügyvezetője a Kontrában azt mondta: a fesztivál vendégeit irányították ahhoz a vendéglátóshoz, akinek volt szerződéses kapcsolata a rendezvénnyel, és mivel nem történt semmilyen önbíráskodás, nem indult fremndőri eljárás.

2006 májusa óta az MTV-nek is nyújtanak őrző-védő szolgáltatást, zavargások esetén azonban - engedélyek és felszereltségg híján - nem intézkedhetnek.

Lasz György határozottan cáfolta, hogy izraeli tulajdonosi háttere volna a In-Kal Security-nak. A 90-es évek elején az izraeli In-Kal biztonsági felszereléseit árusították, biztonságtechnikát forgalmaztak – ezzel a tevékenységgel azóta felhagytak, és azzal a céggel sincs kapcsolatuk azóta.

Click Here to Read More